2022.02.15. 06:55
Életműdíjat kapott a nemzet művésze, Szakcsi Lakatos Béla
A Magyar Zene Háza ünnepélyes megnyitója után támadások érték az ellenzék soraiból, amiért humorizált.
A Petőfi Rádió életműdíjjal tüntette ki Szakcsi Lakatos Bélát, a nemzet művészét.
A Kossuth-díjas jazz-zongorista, zongoraművész, zeneszerző az Origónak adott interjút, amelyben többek között az improvizációs zene szépségeiről, a Mandoki Soulmatesszel közös koncertjéről, Bartók Béláról, valamint Al Di Meola, Richard Bona és Chick Corea elismerő nyilatkozatairól is szót ejtett. Beszélt továbbá arról is, hogy keresztény, konzervatív értékeket vall, de az ellenzéket sosem kritizálta, ezért sem érti, miért kezdte ki a baloldal a Magyar Zene Háza megnyitója után – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Szegény cigány családból származom a VIII. kerületből, a Pap térről. Álmodni sem mertem volna, hogy ilyen karriert futok be
– mondta Szakcsi Lakatos Béla, az első jazz-zenész, aki fúziós zenét játszott itthon, mikor 1972-ben New Yorkból hazatért.
Szakcsi Lakatos Béla a popot vegyítette a jazzel. A jazz-muzsikusok akkoriban úgy vélték, elárulta a jazzt. 5 év múlva azonban már mindannyian hasonlóval próbálkoztak.
Számos ismert és híres zenész, például Leslie Mandoki azóta is rendre nyilatkozza, hogy a Rákfogó zenéje óriási hatással volt rá.
Tavaly nyáron a Bazilika előtt koncertezett a Mandoki Soulmates. Leslie Mandoki Bartók-motívumokra írt rock-szvitet, amelyet olyan világhírű muzsikusokkal adott elő, mint Al Di Meola, Richard Bona, Mike Stern vagy éppen Szakcsi Lakatos Béla. Mandoki aggódott, hogy nem fogadja jól a közönség az újítását, Szakcsi Lakatos azonban megnyugtatta, hogy biztos a siker. Úgy is lett, álló vastaps fogadta a produkciót.
Amikor az első közös próbára beléptem, Leslie úgy mutatott be, hogy itt van a király
– emlékezett vissza a művész, akit az Egyesült Államokban is hasonló elismerésekkel illettek.
Az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb dicséret, ha valakire azt mondják, hogy killer. Ennél már csak egy nagyobb elismerés létezik, ha azt mondja valaki egy zenészről, hogy nem a Földről való. Richard Bona, a Soulmates egyik tagja, a kameruni basszusgitáros, énekes pedig pontosan ezt mondta róla.
Bartókról minden amerikai zenész elismeréssel beszél. Szakcsi Lakatos Béla az első fúziós zenészként említi, hiszen nagy hatással volt rá Beethoven, de Wagner és Strauss-inspirációk is hallhatók a zenéjében, sőt Sztravinszkij, Schönberg hatása is.
De nem utánoztam ezeket a fantasztikus zeneszerzőket, hanem egy klasszikus zenei esszenciát hoztam létre, amelybe népzenei motívumokat is beletettem
– fogalmazott a művész, akit 12 éves korában vettek fel a konzervatóriumba, majd megismerte Ablakos Lakatos Dezsőt és Lakatos Gézát, akikkel együtt kezdett zenélni és improvizálni.
Az improvizáció csodálatos dolog. Nem cserélném el semmivel. Egyébként nemcsak jazzt improvizálok, hanem komolyzenét is
– mondta.
Szakcsi Lakatos Béláról Eötvös Péter és Kurtág György is improvizáló művészként nyilatkozott, de hasonló véleménnyel volt róla Kocsis Zoltán is. Úgy véli, hogy 16 éves kor után már nem lehet elkezdeni improvizálni, eltekintve néhány ritka kivételtől, mert ekkorra alakulnak ki a gátlások. Sokat foglalkozott klasszikus zenével, partitúrákból zongorázott, majd ebből fejlődött ki a jazz-zongorajátéka, később pedig az improvizáció.
Nagyon érdekes dolog ez, hiszen másodpercek töredéke alatt kell dönteni, hogy merre induljon el a zenei futam, emlékezni kell arra, hogy milyen motívumot játszott az ember, ehhez később visszatérni, esetleg kicsit fejlesztve a dallamot. Sokat kell gyakorolni és sok zenét kell hallgatni. Aztán ez megmarad ott hátul az agyban valahol, ami mindig előjön, ha szükség van rá
– fejtette ki.
Szakcsi Lakatos Béla arról is beszélt, hogy a számos külföldi siker és az amerikai évek után azért nem maradt az Egyesült Államokban, mert az ikertornyok leomlásakor megérezte, hogy Amerikának vége, eljött az abszolút kontroll ideje. A döntését nem bánta meg, mint mondja, Isten vezeti, ő a menedzsere.
A művész nemrég operát is írt, egy misztériumjátékot az emberiség rossz döntéseinek sorozatáról. Elmondása szerint az ötletet egy évtizede dédelgeti magában.
A librettót Bolyki György jegyzi.
Azt szerettem volna, hogy ha bárki, legyen hívő vagy ateista, meglátja, meghallgatja ezt az operát, elgondolkodjon, hogy valójában mi zajlik a világban, és mit kellene tenni, hogy jobb legyen a Földön az élet
– mutatott rá.
A kérdéssel kapcsolatban, hogy a Magyar Zene Házában tervez-e bemutatót, feljön egy kellemetlen emlék is, hiszen az ünnepélyes megnyitó után támadások érték az ellenzék soraiból, amiért humorizált a megnyitón.
Soha nem bántottam egyik oldalt sem, én muzsikus vagyok, jazz-zenész, nem politikus
– mondta.
Hozzátette, hogy azt sem titkolta el egyszer sem, hogy hívő, konzervatív ember, ezt az értékrendet pedig Magyarországon a Fidesz képviseli.
Az interjú teljes szövege az Origo cikkében olvasható.
Borítókép: MTI / Cseke Csilla