Török kori időutazásra hívja a Gyulai Végvári Napok

Július 30. és augusztus 1. között tizennégy hagyományőrző egyesület rendezi meg a Gyulai Végvári Napokat. A harci jelenetek újra játszásával az ingyenes rendezvény célja az, hogy idén is felidézzék a török kori Gyula hangulatát. A látogatók benézhetnek a vár tövében felállított sátrakban, amelyekben megismerhetik hogyan öltöztek, mit ettek és hogyan éltek az őseink közel ötszáz éve. A programok között szerepel továbbá a fáklyás felvonulás, különböző harci játékot, csatajelenetek, várostrom, valamint zenei előadások is. Ezenkívül az érdeklődők betekintést nyerhetnek a török hódoltság mesevilágába és a korabeli mesterségekbe. Bemutatót tart továbbá Mónus József többszörös világbajnok történelmi távlövő íjász, Hunyadi Mátyás korának kultúráját és hadtörténetét pedig a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság mutatja be.

Mi is történt 1566-ban?

1566 nyarán mintegy 30 ezer fős oszmán sereg ostromolta a gyulai várat, amelyen legfeljebb 2600 keresztény katona védett. A példátlanul hosszúra nyúlt csatának végül egy megállapodás vetett véget, amelyet Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora kötött egymással. Így a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, majd előbb a szigetvári török táborba, később pedig Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták. A várkapitányt néhány hónapnyi rabság és néhány eredménytelen kiszabadítási kísérlet után kivégezték.

Érdemes megjegyezni, hogy az egyezség miatt Kerecsényit sokáig árulónak tartották, a mai történelemtudomány viszont már egészen máshogyan tekint a tettére.

Az 1566-os események részletes leírása, valamint a Gyulai Végvári Napok további programjai megtalálhatóak a www.gyulavara.hu és a www.gyulakult.hu oldalakon.