Megtalálhatták Orseolo Péter király eredeti sírhelyét

Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során – jelentették be az ásatás vezetői a baranyai megyeszékhelyen szerdán.

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye finanszírozásában megvalósuló munkálatok során

egy római kori temetői épület maradványaira, a fölé épült első pécsi székesegyház falaira bukkantak, s abban Orseolo Péter király feltételezhetően első, eredeti sírhelyét is megtalálták.

A régész hozzátette: az 1038 és 1041 valamint 1044 és 1046 között uralkodó király csontjai nem kerültek elő, azokat feltételezhetően a későbbi korokban az altemplom másik részén helyezték el.

A kutatás konzulense, Buzás Gergely régész arról tájékoztatott:

a kora középkor gyakorlata szerint egyedül az alapító földi maradványait helyezték el a székesegyházakban.

Pécsen egy késő római temetkezőhelyre épült rá az Orseolo Péter által alapított székesegyház.

A feltárás során meghatározták annak az épületnek a pontos kiterjedését, ami után nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a feltárt sír és az ahhoz kapcsolódó sírláda a térbeli elhelyezkedésük alapján a király maradványainak, illetve ereklyéinek eredeti helyszínéül szolgálhatott.

Buzás Gergely szerint

a gödrökben nagy valószínűséggel azért nem leltek sem tárgyakra, sem csontokra, mert azokat a későbbi korokban feltételezhetően áthelyezték egy középkori sírkamrába, amely felett ma Dulánszky Nándor püspök síremléke áll az altemplom nyugati oldalában.

Hozzátette: amennyiben e síremléket elbontanák, s ott folytatnák a feltárást, akkor sem lenne ugyanakkor biztos, hogy megtalálnák Péter király maradványait, hiszen később bolygathatták és kirabolhatták vagy összeroncsolhatták az építményt.

Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója azt mondta, tudományos szempontból a fentieken túl is kiemelkedő jelentőségűek az előkerült régészeti leletek, hiszen bebizonyosodott: a vizsgált területen – azaz a mai pécsi székesegyház keleti része alatt – már a negyedik századtól kezdve folyamatosan lenyomatot hagyott a keresztény vallás és kultúra.

Udvardy György pécsi megyéspüspök a májusban és júniusban folyó régészeti munkálatok megindításának indokáról azt mondta, hogy

bár a pécsi Dóm tér területéről, összességében a székesegyház körüli területről már relatíve sokat tudtak, viszont magában a székesegyházban csak kisebb leletmentések folytak, kevés információ állt rendelkezésre a székesegyház alatti területről, az első pécsi katedrálisról.

Örömét fejezte ki, hogy a kutatás sok újdonságot hozott, s az jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évszázadok megismeréséhez. A sajtó rendelkezésére bocsátott tájékoztató szerint a feltárt romokat szakszerűen visszatemetik majd a régészek, a kutatási eredményekről pedig információs tábla tájékoztatja majd a látogatókat a helyszínen, a pécsi székesegyház turisták által is szabadon látogatható altemplomában.

Ki volt Orseolo Péter?

Orseolo Péter (1011 – 1058): király (1038 – 41 és 1044 – 46). Orseolo Ottónak, a Velencéből elűzött és számkivetésben meghalt (1026) dogénak és Géza fejedelem ismeretlen nevű lányának fia. Apja halálakor került I. István udvarába, ahol a kir. sereg parancsnoka (1030), majd István kijelölt örököse. Uralkodásának első szakaszában István politikáját folytatta. 1041-ben az Aba Sámuel vezetése alatt álló párt űzte el a trónról. ~ Regensburgba menekülve III. Henrik császártól kért segítséget, annak hadseregével betörve az országba a ménfői csata (1044. jún. 5.) után Abát lefejeztette, s újra uralomra került (1044. aug. 15.). A német segítség ellenében az országot hűbérül ajánlotta fel, s 1045. máj. 26-án Fehérvárott a császár a hűbért jelző lándzsa átadásával iktatta be. Uralmának második szakaszában idegen (német és olasz) kíséretére támaszkodott, ami újabb udvari összeesküvést váltott ki. Az összeesküvés elnyomása már nem akadályozta meg Vászoly fiainak behívását és a pogánylázadás kitörését. Fehérvárra az ott tartózkodó urak már nem bocsátották be, majd Moson felé menekültében elfogták, s midőn Fehérvár felé kísérték, egy kir. majorban még egyszer megkísérelte az ellenállást, de háromnapos kemény harc után újból elfogták és megvakítva Fehérvárra vitték. Az általa alapított pécsi székesegyházban temették el.

Borítókép:

Orseolo Péter a Képes Krónikában