Királyok könyve

2019.04.03. 12:12

Osztálytermi előadások a magyar honfoglalásról

Nem bábszínházi előadásnak kell felfogni a Királyok Könyve részeit, hanem olyan vállalkozásnak, amelynek során bábszínházi eszközökkel próbálnak a művészek besegíteni az Árpád-ház királyait bemutató történelemoktatásba.

Két olyan osztálytermi előadásáról is sajtótájékoztatót tartott a szombathelyi Mesebolt Bábszínház, amelyek mintául szolgálhatnak arra, hogy az iskolákban hogyan tudnak egy közös célért összefogni és együtt dolgozni az oktatás és művészet szakemberei.

Amint arra a sajtóanyagukban is felhívják a figyelmet:

nem létezik ma olyan európai uralkodói család, amelynek ereiben ne folyna valamennyi a mi Árpádjaink véréből. Az Árpádok nevet is adtak ennek a korszaknak, de egyfajta keretbe is foglalták: képzeljünk csak el egy családot, amely nyolc-kilenc szentet adott a katolikus egyháznak.

Az emlékezet rostáján idővel csak a legfontosabbnak tartott dolgok maradnak fenn. Az Árpád-ház időszakából közismert a honfoglalás, Szent István és néhány szentünk (Margit, László, Imre herceg) alakja, a tatárjárás – de más nem nagyon. Pedig ez a három-négy évszázad amellett, hogy különleges időszak volt a magyarság fennmaradása és európai beilleszkedése szempontjából, tele van páratlanul izgalmas történetekkel. Kár lenne ezeket veszni hagyni és mindörökre elfelejteni – vélik a Királyok könyve alkotói.

Szerintük ugyanis a világszerte ismert Trónok harca című filmsorozat fordulatos cselekménye elbújhat az Árpád-ház folyamatos trón- és testvérharcai mögött. A rossz ízű árulások, kegyetlenségek, szörnyű véletlenek sorozata mellett viszont ez az időszak ugyanúgy szól a feltétlen istenhitről is, csodákról, hősiességről, a jó folyamatos kereséséről, egy kis nép hihetetlen megtapadásáról Európa peremén.

A Királyok könyve első két előadása a honfoglalás és a Szent István uralkodása körül forog. Ez az időszak onnan indul, amikor a frissen letelepedett magyarság már keresztény országot épít városokkal, várakkal – de a végtelen vándorlás varázsvilágát se hagyta még el teljesen, s mindeközben az igazi csodák és hősies háborúk mellett árulások és kegyetlen testvérharcok dúlnak.

Az alkotók szándékai szerint öt részben, érthetően, sok szeretettel és humorral mesélik el a honfoglalást, megismertetve Szent István és Szent László életét, de képet alkotva két különleges sorsú királyról, III. Béláról és a későbbiekben IV. (Kun) Lászlóról is.

A bármilyen osztályterembe elképzelhető produkció rendezője Kovács Géza, tervezője Trifusz Péter, írója pedig Szalinger Balázs. Az előadás játékmesterei Kosznovszky Márton és Kőmíves Csongor, a darabok szépen csilingelő sorai pedig az Aranyalma Páros (Vaskó Zsolt és Gebri Bernadett) zenéjére szólalnak meg.

Hogy a gyerekek a zenét hallva is csak tudás birtokába jussanak – akár a szent királyaink alakjáról a népi emlékezetben megőrzött csodákról is:

László több sebből vérzett.

És ahol a vére lehullott: csodák csodája,

Azonnal apró rózsák pattantak ki a földből!

Egész hullámzó rózsaszőnyeg,

Csipkerózsák, tudod, az a kisfajta.

A nép ezek után hívta a csipkerózsát

Szent László rózsájának.

Nem bábszínházi előadásnak kell felfogni a Királyok könyve részeit, hanem olyan vállalkozásnak, amelynek során bábszínházi eszközökkel próbálnak a művészek besegíteni a történelemoktatásba – jegyzi meg a sajtóanyag, utalva arra is, hogy az Árpád-ház királyainak kora annyira messze van már az időben, hogy a művészet eszközeivel talán könnyebben tudják a gyerekekkel érzékeltetni a kort és dilemmáit, mint ha pontos, leíró, tárgyias módon próbálnánk megfogni.

Az öt előadás közül az első a honfoglalást mutatja be, különös tekintettel a letelepedés történelmi szükségszerűségére. A négy további rész négy királyunk életútját ismerteti, nagyjából az iskolai történelemoktatásban foglaltakat követve, de azt érdekességekkel mindenképpen kiegészítve.

Szent István jelentősége a szobron is átüt. Szent László a legjobbkor érkezett, mert István halála óta szinte csak pártviszályok dúltak, és talán pont az utolsó pillanatban érkezett a személyében egy újabb nagy király a magyar trónra, hogy megmaradjunk a német világ legszélén. A kevéssé ismert III. Béla az egyik legjelentősebb uralkodónk volt: a bizánci császár örökösének nevelt királyfi egy testvérgyilkosságok által sújtott trónra jött haza Bizáncból, és Európa-szerte tekintélyes birodalmat alkotott. A sorozat végén pedig a következő évben érkezik IV. (Kun) László, aki az Árpádok végóráiban uralkodott: a királyfi életét már apró gyermekkorától kezdve trónviszályok kísérték, és felnőttkorában se tudott megbirkózni a saját rossz szellemeivel. Zaklatott és ellentmondásokkal teli, rövid élete egy korszak végét jelzi – írja a sajtóanyag.

A Honfoglalás

Íme az első darab beharangozása a Mesebolt sajtóanyagában.

„Föl a hágóra, körülnézés, majd le a hágón, körülnézés, letelepedés, kész! Ennyi volt a honfoglalás? Valljuk be: sokkal többet nem gondolunk róla. Azt se nagyon tudjuk, milyen különleges történelmi helyzetben történt a Kárpát-medencébe való érkezésünk. A bátorság és a jó helyzetfelismerés mellett csodálatos véletlenek szerencsés összejátszása is kellett – mintha a fél világ ezen az ügyön dolgozott volna! És milyen volt a honfoglalás egy gyerek szemével? Mi ebbe is belegondoltunk, és humorosan, érthetően, szépen elmeséljük ezt a nagy történetet!”

Szent István

Ez pedig kedvcsináló a második produkcióhoz a Királyok Könyvében.

„Mi van, ha Szent István király mégsem alapítja meg a magyar királyságot? Fogja magát, és azt mondja, hogy kész, nem kérek belőle, mert sokkal egyszerűbb nekem anélkül. Akkor leszakadt volna az ég? Tényleg annyira kellett nekünk egy állam? Egyáltalán mi is az, hogy állam? És tényleg egy nap fogta magát, felült reggel az ágyán, és megalapította? Ilyen egyszerű ez? Vagy akkor hogyan történt? Pedig az államalapítás nem csak úgy megtörtént. Kemény döntések és sok szerencse kellett hozzá. És egy nagy király. És Szent Istvánról szabad humorosan beszélni? Mi megpróbáljuk!”

A 25-30 perces előadásokat egy kézműves foglalkozás kíséri, melynek keretében az előadásban látott háromdimenziós könyvhöz hasonlóan a gyerekek elkészíthetik a Szent Korona háromdimenziós papír mását.

Akinek valahonnan ismerősnek tűnik a Királyok könyve cím, az nem téved. A perzsa irodalom és egyben a világirodalom egyik legjelentősebb költője, a 934 és 1027 között élő Firdauszí (Firduszi Abul-kászim Manszúr) Mahmúd szultán udvarában dolgozva nyerte el a megbízást, hogy ő végezzen a Dakíkí költő által megkezdett Királyok könyve (Sáhnáme) megírásával. Firdauszí csaknem 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a Szászánidák 651-es bukásáig.

Borítókép:

Munkácsy Mihály: Honfoglalás (részlet)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!