Száz éve viseli kommunista nevét a legnagyobb magyar könyvtárhálózat

A PestiSrácok oldalán megjelent írás emlékeztet: éppen száz esztendeje nevezték el a főváros legnagyobb könyvtárhálózatát Szabó Ervinről. A cikk a szociológus-könyvtárszervező személyét, ideológiai indíttatásait és a bolsevizmus szolgálatában végzett cselekedeteit elsorolva alá is támasztja azt az egyre népszerűbb elgondolást, hogy éppen ideje volna megváltoztatni az intézmény nevét.

A cikk idézi a Wikipédián a Szabó Ervinről megjelent életrajzot: „A Galilei Kör (szélsőbaloldali, ateista, haza- és nemzetellenes értelmiségi társaság – PS/szerk.) tagja, a magyarországi Tanácsköztársaság könyvtárügyének gyökeres átszervezője, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű nyilvános könyvtárrá. […] Széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni az intézményt, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre” – fogalmaz a nyilvános adatbázis szócikke, a PestiSrácok szerzője ellenben rámutat: ez nem fejti ki a valóság minden elemét. A később a Tanácsköztársaság idején, sőt a Rákosi-rendszerben vezető helyzetbe került kommunisták elmondásai Szabó Ervin döntő hatásáról tanúskodnak a magyarországi földalatti kommunista mozgalom megszervezésénél – olvasható a cikkben.

Korábban, szintén a PestiSrácok portálon Mező Gábor úgy fogalmazott: „Utólag lett felépítve az a manipulált kép, amellyel Szabóból a szellem szférájában mozgó, a gyarló kommunistákat távolról figyelő értelmiségi héroszt faragtak. A kommunista elvtársak még következetesen az ő hatását látták mindenhol […] Jól tudjuk, hogy éppen ilyen emberek álltak a ravaszt meghúzó, a kötelet megszorító kezek mögött, legyen szó vörös vagy barna terrorról, nácikról vagy kommunistákról.”

Az írás felidézi: Népszava 1919. március 28-i száma közölte, hogy „a marxizmus tudományos művelésén és a magyar proletariátus szocialista öntudatának nevelése körül” szerzett érdemeiért a Forradalmi Kormányzótanács kiadja Szabó összegyűjtött műveit, és róla nevezi el a fővárosi nyilvános könyvtárat.

A Tanácsköztársaság csupán egy hete létezett ekkor, vagyis a bolsevik terroristák egyik első dolga volt hálával tisztelegni Szabó Ervin előtt, aligha ok nélkül

- emeli ki az összefüggést a portál cikke, mely határozottan felszólal az ellen, hogy a főváros egyik legfontosabb kulturális intézménye még mindig Szabó Ervin nevét viseli, akinek következetesen figyelmen kívül hagyják az állam- és nemzetellenes munkásságát. A névváltoztatásra voltak és vannak kísérletek, de egyelőre kitart a kommunista példakép a demokratikus Magyarország szívében – összegzi a cikk.

Ugyanakkor alternatívát is kínál, hiszen magyar kultúránkban bőséggel találhatnánk olyan korszakalkotó – és a nemzet szolgálatában tevékenykedő – szellemet, akinek neve méltóbb volna a könyvtárhálózat élére.

A PestiSrácok cikke Pray György jezsuita szerzetes nevét veti fel, akit onnan ismernek a legtöbben, hogy ő találta meg a legkorábbi egybefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet.

Sőt, értékes történetírói munkássága mellett a korszerű könyvtártudomány magyarországi megalapozója is: ő alakította ki az első katalogizált, az újonnan megjelenő tudományos kiadványok kötetes példányaival folyamatosan bővített magyarországi könyvtárat 1780-ban.

29 évvel a kommunizmus hivatalos felszámolása után időszerű lehetne, hogy az ország legjelentősebb közkönyvtárát ne egy kommunista agitátorról, hanem az első, tudományos igényességgel dolgozó magyar könyvtárosról nevezzék el – zárul a cikk érvelése.

Borítókép: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja