A világ élvonalába került a Zeneakadémia

Az egyik legismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég készíti, amely a napokban a szakterületi rangsorokat tette közzé. A 2019-es QS-rangsor összesen negyvennyolc különböző képzési területen listázza a világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is.

A közép- és kelet-európai művészeti egyetemek közül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett mindössze két iskola van az első 100-ban:

az Észt Zene- és Színiakadémia és a moszkvai Bolsoj Balettintézet – olvasható a Zeneakadémia közleményében.

Mint írják, idén 10 magyar egyetem került fel e friss szakterületi rangsorokra. Az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb magyar helyezést, a 340. helyen áll – idézi fel a közlemény.

Ismertetik: a QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe. Ezek közül az első az intézmény hírneve, tekintélye a tudományos szférában. A közlemény felhívja rá a figyelmet, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, mint a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos tevékenységek nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számítanak, és megjegyzik, hogy a Liszt Múzeum kutatói vezető szerepet töltenek be a nemzetközi Liszt emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában.

A rangsorolás második szempontja az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága. A LFZE kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat pl. a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében.

Fontos szempont az egyetemi kar/hallgató arány is – tehát hogy hány diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik az órákon – húzza alá a közlemény.

Figyelembe vették azon munkáltatók véleményét is, akik a adott intézményből kikerülő végzetteket foglalkoztatják. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei „munkaerőpiacon”, a világ legnagyobb koncerttermeiben is kapnak lehetőséget, nemzetközi jelenlétük elvitathatatlan. Példaképpen említhető, hogy a Bécsi Filharmonikusok cselló szólamának mindhárom magyar vezetője a Zeneakadémián tanult.

Vizsgált aspektus volt az intézmény nemzetközi nyitottsága, a külföldi hallgatók ill. oktatók aránya – itt a Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi hallgatók nagy száma és a nemzetközi együttműködések játszhattak fontos szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20%-ot, ebben Magyarországon csak a Semmelweis Egyetem teljesít jobban – olvasható a közleményben.

Borítókép: Kiss Zoltán karmester, zenetanár vezényli a Zeneakadémia Fúvós Tanszékének hallgatóiból és Dohnányi Ernő Zeneiskola diákjaiból álló alkalmi zenekart a Zeneakadémia épülete előtt 2015. június 21-én.