nagyágyú poénok

2019.01.14. 22:59

Megjelentek Rejtő Jenő elveszettnek hitt művei

Kiss Ferenc szerkesztette és rendezte sajtó alá, meghökkentően és tudományos munkákban nem igazán megszokott módon.

Mikor az ember már a nagyon sokadik Rejtő-kötetet látja meg, arra gondol, hogy nono, azért ez már kezd több lenni még a soknál is. Lehetséges, hogy egyáltalán nem vicces, nem szellemes már itt semmi, kérem: lehet továbbmenni. Aztán találkozik ebben az új kötetben is egy-egy ilyen bekezdéssel: „– Nésze, Lincer úr! Nem árt, ha egy fijú tud néhány dolgot az atyáról. A fő, hogy az anyáról ne tudjon, de szeretve tisztelt császári édesanyja őarasága előttem fenkölt életű amaszon. Eszel egyszer nagyon megjártam, mert ety földrajztudósnak mondtam a feleségire és nagy verekedés lett, utyanis szerinte asz Amaszont minten kollégája keresztül-kasul bejárta!” Ezt Rejtő (ráadásul Fülig Jimmy nevében) 1940-ben írta egy olyan magánlevélben, amelyben Ladányi Béla barátja újszülött fiához gratulál- írja a Magyar Idők.

Az elveszettnek hitt műveket Kiss Ferenc szerkesztette és rendezte sajtó alá, meghökkentően és tudományos munkákban nem igazán megszokott módon személyes megjegyzésekkel fűszerezve mindazt, amit közread. Szintén az ő keze munkája a szöveg hiányosságainak helyreállítása (melyhez az egyik Rejtő-szakértő barátja magánlevelét is idézi igazolásképpen), illetve a nem mindig egyértelmű szerzőségi problémakör gondos és lehetőleg mindenre kiterjedő körbejárása.

A munkák egyike sem lóg ki a klasszikus rejtői humorképből, a jól megszokott, de mindig frissen nevetésre ingerlő poénokat kapjuk a jól megszokott cselekménnyel vagy inkább cselekménybonyolítással, még azoknak a műveknek az esetében is, amelyek szerzősége minimum kérdéses. Van itt bohózat, Légió mindhalálig címmel, Fülig Jimmy nevében írt gratulálólevél, filmvígjáték Pillanatnyi pénzzavar (Melyik az igazi?) címmel (ennek a „forgatókönyvnek” külön érdekessége, hogy olvasás közben szinte halljuk magunk előtt a két világháború között készült és éveken át a Duna Tv vasárnap délutáni műsorsávjában adott filmek kissé bárgyú, de szeretni való hangján és modorában a mondatokat belőle), ismét egy bohózat A 3 test őr (sic!) címmel, valamint Szilágyi László Tokaji aszú című operettje (zenés vígjátéka), amelynek dialógusait – titokban (!) , legalábbis Kovács Lászlóné Krausz Magda „koronatanúként” tett vallomása alapján, elvégre a szerző neki diktálta a szöveget – szintén Rejtő Jenő írta.

Ez utóbbi szövegben meglepő az a parasztábrázolás, amelyet például Móricz Zsigmond annyit kárhoztatott: ezek itt mind népszínmű-parasztok vagy inkább népszín-műparasztok, akiknek egyetlen feladata, hogy Balgaként és Ilmaként viccesek legyenek. Mégis kiemelkednek a korabeli ábrázolások közül, éppen a rejtői filozofikus humor egyik-másik megnyilatkozásának hála: „Én ne tudnám? [Hogy mit jelent a szerelmes.] Harminc évig voltam szakácsné Pesten! Szerelmes az, amikor például az ember szereti a libacombot, de mégse ő eszi meg, hanem elteszi egy bizonyos illetőnek. – És az illető aztán megeszi? – De meg ám! Még pofázik is hozzá, hogy »nem tudtál még egy kis mellehúsát is eltenni?«. Hát ez a szerelem.”)

A kötetet – illusztrációképpen – képanyag zárja, illetve részlet a Rejtő életét megpecsételő, az Egyedül vagyunk… című fajvédő lapban megjelent „Bemutatjuk a Piszkos Fred szerzőjét” című cikkből, valamint Kiss Ferenc újabb fura jegyzetei („Jégvirág a pokolban – A kutatómunkával párhuzamosan a Füles számára fél év alatt írtam meg a fenti című, Rejtő életéről szóló képregény forgatókönyvét. Amikor elolvasták a szerkesztőségben, konstatálták, hogy nincs a végén hepiend, ezért nem tartottak rá igényt.” – jegyzet és minifejezet vége).

A szövegek kiszámíthatók, de mint minden kiszámítható dolog, hozzák az elvárt és remélt minőséget; a klasszikus helyzetkomikum-alapesetek rendre megjelennek (összecserélt azonosságok, végzetesnek ígérkező, de jó véget érő félreértések satöbbi) és rendre megoldódnak; a könnyű kézzel írásban újra gyönyörködhetünk.

És hát vannak a poénok, amelyek igazi nagyágyúk, amelyek még a szóvicceket is meg tudják nemesíteni: „Egész famíliám a tésassony szőlőjében dolgozik. Csak nekem vitte fel az Isten a dógomat az ispánságig. Már a második degenerációt szolgálom itt, a kegyelmes úréknál.” Vagy: „De ha bennsülött is vagyok, tudom, mi az, hogy tanulni. – Te mit végeztél? – Kényszermunkát Dakarban. Fél év – halált okozó súlyos becsületsértésért.”

Borítókép: Rejtő Jenő családtagjai körében./ wikipedia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!