2018.11.28. 22:00
Világörökség lett a kékfestés hagyománya
A szellemi kulturális örökségre való jelölést hazánk Németországgal, Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával közösen nyújtotta be.
Budapest, 2013. augusztus 17. Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő kelméit mutatja egy érdeklődőnek a Mesterségek ünnepén, a budai Várban 2013. augusztus 17-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Felkerült a kékfestés hagyománya a szellemi kulturális örökség listájára – döntött az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) illetékes bizottsága szerdán Port Louis-i tanácskozásán.
A kékfestés textilszínezési és -mintázási eljárás, amely a 18. és 19. században terjedt el Közép-Európában, leginkább len- és pamutvásznat, valamint selymet festettek kékre úgy, hogy a kelmére előzetesen úgynevezett gátlóanyagot nyomtak, ez a fehéren maradó felület adta a mintát, majd a kelmét indigóra színezték.
A mauritiusi fővárosban hétfőn kezdődött és december elsejéig folyó ülésen több mint 40 hagyomány jelöléséről döntenek, köztük van például a kazah lótenyésztés hagyományos tavaszi fesztiválja, az ősi japán vallási rituálé, a laoszi naga kézművesség, az ománi ló-és tevelovaglás hagyománya, a lengyel jászolkészítés vagy a svájci-osztrák lavinakockázat-mérés gyakorlatának hagyománya.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el.
A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadóművészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza.
A szellemi kulturális örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Kodály-módszer, a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat.
Borítókép: Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő kelméit mutatja egy érdeklődőnek a Mesterségek ünnepén, a budai Várban 2013. augusztus 17-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
