Regény született a Gulág árnyékában virágzó szerelemről

Már a regény születése is regényes – hívja fel a figyelmet a műre a lokal.hu. A szerző, Hanczár János fiatalon elhunyt édesanyja kikötötte, hogy fia mikor olvashatja el a naplóját. A rendes gyerek pedig betartotta ezt. Így aztán hosszú-hosszú évtizedekig abban a tudatban élt, hogy van valami, amiről nem tud igazán semmit, de édesanyja jelleméből, tudásából fakadóan az a valami egészen biztosan fontos dolog lehet.

Az is lett.

A Szerelem a Gulág árnyékában című regény fő vonulata három várost érint: Szegedet, Hódmezővásárhelyet és Debrecent. A regény alapjául két hölgy, Mária és Éva naplója szolgált, akik nem ismerték egymást, hiszen egyikük Hódmezővásárhelyen, másikuk Debrecenben élt. A valós történet a viszonzott szerelemről, annak szépségeiről és gyötrelmeiről szól, arról, hogyan gázol bele az emberek sorsába a háború és a Gulág. Mária Szegeden tanult az egyetemen, magyar-német-francia szakos tanár lett, de később megtanult oroszul is. Mindezzel párhuzamos síkon fut Miklós és János, a testvérpár története. A Debreceni Református Kollégiumba jártak 15 év különbséggel. Az idősebbik testvér, János tanító lett, Miklós pedig lelkész. Mária János felesége lett 1951-ben, Éva pedig Miklóshoz ment hozzá 1944. október 14-én.

Éva és Miklós 1944-ben első látásra szerelmesek lettek egymásba. A szerelem a férfi 1944-es, oroszok által történt elhurcolásáig még pillanatokra sem lankadt. Két hétig voltak házasok. Miklóst a benyomuló szovjetek vitték el Nyírmihálydiból „pár napos” málenkij robotra, de hazug ígéretükből végtelen hosszúságú vagonokban kényszermunkatáborokba történő, tragikus végű utazás lett. Éva az egyetemet magyar-német-francia szakos tanárként végezte el, később megtanult oroszul is, hogy a Gulágra hurcolt férje után kutathasson. Kétszer ki is jutott Moszkvába, ahol egy orosz család megpróbált segíteni férje felkutatásában, ám eredményre nem jutottak.

Mária Szeged és Hódmezővásárhely között ingázva, magányosan élte az egyetemisták életét, útjain egyoldalú, reménytelen szerelme kísérte. Az oroszok benyomulásakor a lány családjával a Hódmezővásárhely melletti tanyájukra menekült, és egyedüllétét mélyítette közeli barátja, egy lelkész öngyilkossága, amely előtt a gyermekeit és a feleségét is megölte Isten szolgája, hogy ne kerüljenek az őket többször is életveszélyesen megfenyegető kommunisták kezére.

Éva első verseskötete már gimnazista korában nagy sikert aratott, tanára, az írónő Szabó Magda (személyében is tetten érhető a debreceni és hódmezővásárhelyi kötődés) segített a kiadásában. Az írónő meg akarta örökíteni Éva és Miklós történetét, de a halála megakadályozta ebben. Miklós és János az Évával és Máriával történt találkozás miatt tudták meg, hogy mi a viszonzott szerelem. Éva és Miklós szerelmét a háború próbálta „meggyilkolni”, Máriáét és Jánosét pedig a korai halál.

A szerelmet azonban még a végzet sem tudja meg nem történtté tenni.

János fia édesapja halála után közel negyven évvel valami furcsa késztetés miatt megkereste Évát. Az akkor 89. évében lévő hölgy olyan természetességgel fogadta, mintha régóta várta volna, pedig még a létezéséről sem tudott. Képeket néztek, naplójegyzeteket olvastak, beszélgettek. Rövidesen megszületett ez a mű, amely az igaz szerelemnek hivatott oltárt állítani, miközben bemutatja a 20. századi magyar történelem egyik legszörnyűbb időszakát. És a tiszta, romantikus történetet végigolvasó középiskolások talán így többet, pontosabbat és élvezhetőbbet kapnak a Gulágról, mint szikár számok gyűjtőhalmazaként megismert tudományos kiselőadásokban.