2018.05.30. 11:21
„Rávésődtél belső homlokomra”: születésnapos a legköltőibb édesanya
Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító nemcsak a hazai irodalmi élet egyik legszebb szigetét, de egy olyan család melegét is jelenti, ahol minduntalan olyan alkotó szellemek sertepertélnek a tűzhely körül, tehát sosem nyugszanak a teremtő energiák.
Mezey Katalin
Forrás: MTI
Fotó: Mónus Márton
Május 30-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Mezey Katalin, aki az irodalmi élet infastruktúrájában és a kultúra szövedékében is az összetartás mestere, noha – az MMA róla készített portréfilmjének leírása szerint – „élettörténete a szocialista rezsim kultúrpolitikája által gúzsba kötött, tehetséges nemzedéktársai története is egyben.”
„Én vagyok Mezey Katalin,
A fényképeim is engem mutatnak.
Én tetőtől talpig én vagyok
Ameddig lenni hagynak”
(Azonosítás c. vers – részlet)
„Sajátosan nőies, de nem érzelmes líra az övé” – írja róla G. Komoróczy Emőke a Kilencek költőcsoportról szóló kötetében. Mezey Katalin a Kilencek tagjaként szerepelt a Nagy László előszavával megjelent, legendássá vált Elérhetetlen föld című antológiában (1969), melyért 2009-ben a többi szerzővel együtt Bethlen Gábor-díjban részesült. Újra meg újra c. verseskönyvével elnyeri a Füst Milán-díjat (1985), melyet Weöres Sándortól vehetett át.
Lírája mindinkább meditatívabbá válik; a személyes létezés kérdéseire is egyre inkább ontológiai szempontból felel, ugyanakkor a mindennapiságban elvegyülő, tőle mégis távolságot tartó látásmód adja Mezey Katalin lírájának sajátosan egyedi ízét-zamatát – írja G. Komoróczy Emőke.
Mezey Katalin: Válasz
„A lét sok aljas kényszerét”?
Legjobban azt szeretem benne.
A reggel híg üveg-kezét.
Fedőt tenni a kihűlt tejre.
Összesöpörni a hamut.
Válogatni a szennyes ruhát.
Keresgélni a konyhapénzt.
Írni, széthagyva a szobát.
A lekvárt fölmosni a kőről.
Szénporban a brikettet keresni.
Kormos arccal befűteni.
Villámot, dörgést félve lesni.
Tyúkólat takarítani.
Meszelni szaros léceket.
Legjobban ezt szeretem benne,
hogy engedi. Hogy élhetek.
Drámái, mesejátékai és gyermekversei közös jellemzője a mély tisztaság, az a fajta kreativitás, mely a gyermeki-szürreális látásmódot a felnőtt gondolkodással ötvözi úgy, hogy nem elriaszt az élettől, hanem bizakodást szít az olvasóban, legyen akár fiatal, akár éltesebb korú. A mese, meseregény (Csutkajutka meséi, 1983; Kivala Palkó Nemlehet országban, 1987, 1999) nyelvén nagyon is felnőtt dolgokat közöl. Kiss Benedekkel, Utassy Józseffel közösen kiadott gyermekvers-kötete (Furcsa világ, 2001) a rímek – ritmus – képi világ varázslatával egy transzcendentális, magasabb valóságba enged bepillantást.
Férje a 2016-ban elhunyt kiváló író-költő, Oláh János volt, akivel három gyermekük született: Lackfi János költő, Oláh Katalin és Oláh Mátyás László szobrászművészek.
„Az emlékezet borostyánkövében
nekem ma is az vagy, aki voltál.
Noha tudom – tudnom kellene -
hogy más lettél, változtál, alakultál.
Ahogy változtam én is. Jóllehet,
mint szakadt filmen az utolsó kocka,
hogy kényszerűen megállt a kép veled
rávésődtél belső homlokomra.”
(Zárójel c. vers – részlet)
Irodalomszervezői munkássága is megkerülhetetlen. Kezdeményezte az Írók Szakszervezete létrehozását, melynek 1987 és 2008 között titkára volt. 1989 óta tagja az Írószövetség elnökségének, 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának vezetője.
G. Komoróczy Emőke így jellemzi Mezey Katalint: „Irodalmi életünk egyik legszínesebb, legsokoldalúbb egyénisége. Bátor felszólalásai különböző érdekvédelmi fórumokon, az íróközösség érdekeinek rendíthetetlen képviselete, szervezői képességei kiemelt helyet/szerepet biztosítanak neki az irodalmi közéletben. Gondoskodó és mindenkire figyelő női-asszonyi erényei e szerepvállalásban is megnyilatkoznak: a közösséget összefogni – s nem széttagolni – kívánó igyekezete teszi alkalmassá a szellemi ”önvédelem„ szervezésére. Nem törekszik ”férfibabérokra„, nem akar ”férfiasan lehengerlő„ lenni; egész tevékenységében – éppúgy mint életművében – ez a nőies, összefogó hajlam dominál. Ez biztosít számára külön rangot nő-költőink, költőnőink sorában.”
Mezey Katalint az Írószövetség dísztermében köszöntik születésnapja alkalmából május 31-én. Többek között olyan alkotótársak ünnepelnek a költőnővel, mint Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Lackfi János költő, az ünnepelt fia, Szőcs Géza (PEN), Jánosi Zoltán (Magyar Napló) vagy Kiss B. Attila (Magyar Művészeti Akadémia).
Borítókép: Mezey Katalin. Forrás: MTI / Mónus Márton