Korniss Péter fotóiból nyílik tárlat a Nemzeti Galériában

A magyar fotográfia „élő klasszikusa”, az első Kossuth-díjas magyar fotográfus idén töltötte be nyolcvanadik évét, ami kiváló alkalom egy életmű-kiállításra – emlékeztetett a tárlat szerdai sajtóvezetésén az MNG főigazgatója. Baán László hozzátette, Korniss Péter esetében mégsem lezárt életműről van szó, ezt bizonyítja, hogy az utolsó szekció képeit a fotográfus az MNG kiállítására készítette.

A tárlatot Jerger Krisztinával együtt rendező Baki Péter elmondta: ritka, hogy élő fotográfus előtt ekkora kiállítással tisztelegjenek. Kevés alkotó akad ugyanis, aki ennyire szisztematikusan, koherens és egységes látásmóddal építi életművét, mint Korniss Péter, akinek a munkásságára ugyanakkor a változatosság, a folyamatos megújulás is jellemző – jegyezte meg Baki Péter.

A kurátor elmondása szerint az életmű kulcsszava a változás: Korniss Péter képein jól nyomon követhetők az elmúlt öv tized társadalmi mozgásai és a fotográfiában végbement folyamatok egyaránt.

A tárlat első egysége a hatvanas-hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásait mutatja be. Korniss a magyar fotográfiában több évtizedes szünet után fordult ismét Erdély, Magyarország és a környező országok paraszti világa felé, így a Műcsarnokban megrendezett 1972-es kiállítása a reveláció erejével hatott.

A fotográfus figyelmét a hetvenes évektől az ingázók, a vendégmunkások élete kezdte lekötni, hiszen a korabeli Magyarországon még tízezrek hagyták ott falujukat, hogy hét közben munkásszállásokon lakva a nagyvárosokban vállaljanak kétkezi munkát. Korniss Péter egy Budapest és Tiszaeszlár között ingázó kubikusbrigádot kezdett követni kamerájával, majd hosszú évekre a csapat egyik tagja, Skarbit András lett képeinek főszereplője.

A változás című egység a globalizáció népi kultúrára gyakorolt hatását mutatja be. Korniss Péter 1989 után visszatért Erdélybe, hogy dokumentálja a hagyományos falusi élet átalakulását, néhol szinte skanzenbe szorulását.

Már ebben a sorozatban is megjelennek az addig Kornissra nem jellemző beállított kompozíciók, amelyek A hagyomány című egység munkáin kizárólagossá válnak: a szekció képei betlehemezőket mutatnak nagyvárosi környezetben, más oldalról szembesítve a tradíciókat a jelennel.

A legfrissebb, utolsó sorozat munkái – amelyek az MNG kiállításán láthatók először – Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkoznak, azokban a terekben megmutatva őket, ahol takarítanak, beteget gondoznak, buszra várnak.

Korniss Péter 2018. január 7-ig látogatható kiállításához kapcsolódva a MOL vállalat és az MNG Úton címmel online fotópályázatot hirdetett.

(Borítóképünkön Korniss Péter. Forrás: MTI / Szigetváry Zsolt)