Nagy Márton: hazánknak csak a gazdasági semlegesség hozhat fejlődést

A miniszter szerint ehhez növelni kell a versenyképességet, fokozni kell az innovációs teljesítményt, fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a mesterséges intelligencia alkalmazását – derül ki a közleményből.

Miközben az ázsiai gazdaságok, különösen Kína és az Egyesült Államok is gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz és minden eszközzel támogatja saját gazdaságának megerősítését – elég csak az amerikai inflációcsökkentésről szóló rendelkezésre (IRA) gondolni –, addig 

Nagy Márton kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképessége soha nem látott ütemben romlik, ezért közös fellépésre van szükség. A válasz azonban sajnálatos módon nemcsak elmarad, hanem egyes intézkedések hozzájárulnak a blokkosodáshoz és gazdasági hidegháborúhoz vezetnek. Ilyen a kínai gyártmányú elektromos járművek behozatalára kivetett vám is, amelyet öt ország – Németország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Málta – ellenállása ellenére, mindössze 10 tagállam támogatása mellett fogadott el az unió. Az intézkedés hatalmas csapás az egész európai autóipar, különösen a német autógyártás számára. 

A miniszter szerint ezzel szemben minden ilyen kérdésben óvatosabban kellene eljárni és tárgyalásokat kellene folytatni, hogy kölcsönösen előnyös megállapodások szülessenek.

A tárcavezető ismertette, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, maga dönt arról, hogy kivel üzletel. 

Mindez magában foglalja a finanszírozási semlegességet, a beruházási semlegességet, a piaci semlegességet, az energiasemlegességet és a technológiai semlegességet. Hazánk nyitott országként elkötelezett a konnektivitás mellett, és tovább kívánja erősíteni a gazdaság találkozási pont jellegét. Tehát a cél az, hogy Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve csúcstechnológia.

Nagy Márton végezetül ismét felhívta a figyelmet, hogy 

Új versenyképességi paktumra van szükség, miközben minden uniós tagországnak támogatnia kell a versenyképesség növelését, akár a költségvetési hiány átmeneti növelése árán is. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiány ugyanis nem okoz egyensúlytalanságot, mivel ennek célja az EU gazdasági növekedésének megerősítése, a versenyképesség fokozása – fogalmazott az NGM közleménye szerint a miniszter.