2024.07.30. 11:00
Nagy Márton: „békeköltségvetésre” van szükség a gazdaság újraindításához (videó)
A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja – állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a második negyedévi GDP-adatokhoz fűzött kommentárjában. Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban reagált a kedden megjelent GDP-adatokra. Továbbra is bővül a magyar gazdaság, a növekedési kilátások bizakodásra adnak okot – közölte.
Budapest, 2024. július 10. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart Budapesten, a minisztérium 2024. július 10-én. A miniszter bejelentette: Magyarország 11 pontos javaslatcsomagot terjesztett az uniós Versenyképességi Tanács elé az elektromos autózásra való átállás felgyorsítása érdekében. MTI/Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán
Hozzátette: a kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után –
ősszel már nem háborús, hanem olyan „békeköltségvetést” tud az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.
Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Közleményében a miniszter idézte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait, amelyek szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimális mértékben, 0,2 százalékkal csökkent. Megjegyezte: a magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.
A miniszter úgy értékelt, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek tudatta.
A nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az „óvatossági motívum” fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása.
Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont.
A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: az Ukrajnában folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.
A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet
– közölte.
Nagy Márton emlékeztetett, hogy az unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben.
Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében –, ez most megtörni látszik – állapította meg.
A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is.
A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromos járműipar uniós szintű támogatására – közölte.
Varga Mihály: továbbra is bővül a magyar gazdaság
Továbbra is bővül a magyar gazdaság, a növekedési kilátások bizakodásra adnak okot – mondta a kedden megjelent GDP-adatokra reagálva a pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.
A Központi Statisztikai Hivatal (K
SH) első becslése szerint a GDP volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Varga Mihály szerint a friss adatok annak ellenére is kedvező képet mutatnak, hogy a külső feltételek továbbra sem kedvezőek, hiszen az ipari termelésen túl a magyar kivitel felvevőpiacait, az európai gazdaságokat is visszafogja, hogy az ukrajnai háború még mindig nem zárult le.
Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése – közölte a KSH.
A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 3-án közli második becslése alapján a KSH.
Kedvező körülmény ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban a kormány megerősítette az államháztartás egyensúlyát. Idén 1000 milliárd forinttal nőtt a költségvetés mozgástere, így a nehéz külső helyzet ellenére egyre stabilabbak a növekedési kilátások – tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az infláció letörésének és a jelentős béremelkedésnek köszönhetően a reálbér-növekedés dinamikus, 10 százalék körüli.
A fogyasztás fellendülése azt jelzi, hogy a gazdasági kilátásokat egyre nagyobb bizalom övezi, és az is kedvező jel, hogy az IMF és az Európai Bizottság jövőre az élmezőnybe várja a magyar gazdaság növekedését.
A hitelminősítők szintén megerősítették, hogy Magyarország növekedési kilátásai kedvezőek.
A kormány folytatja a munkát az egyensúlyi mutatók további javításával, és fenntartható növekedési pályán tartja a gazdaságot – mondta a pénzügyminiszter.
