2022.12.02. 13:53
Rekord bevételt hoz idén az önkormányzatoknak az iparűzési adó
Hiába állították a kritikusok, nemhogy csődhelyzetet nem okozott, hanem korábban nem látott bevételt hozott a legnagyobb városok kasszájának a csökkentett kulcsú helyi iparűzési adó - írja a Világgazdaság. A lap szerint az előirányzatokhoz képest beérkező plusz befizetések a szerencsések esetében ellensúlyozhatják a megugró energiaszámlákat, 2023 azonban még így is nehéz falat lesz. Olyan önkormányzat is akad Magyarországon, amelynek meg se kottyan az energiaválság.
Debrecen
Forrás: MTVA/Bizományosi
Fotó: Oláh Tibor
Még 2020 decemberében döntött a kormány, hogy a koronavírus gazdasági kárainak enyhítése érdekében megfelezi a helyi iparűzési adó mértékét a kkv-k számára – emlékeztet a VG cikke. Az intézkedés akkor több önkormányzati vezetőnél is kiverte a biztosítékot, ám a jelek szerint nem lett igazuk a kritikusoknak, sőt!
Csőd helyett rekordbevétel
Budaörs polgármestere, Wittinghof Tamás erőteljesen kritizálta a hipa megfelezését, a városvezető 2020 végén egyenesen csődhelyzetet vizionált, mivel szerinte az intézkedés nem kezeli, hanem mélyíti a válságot. Hogy mennyire nem lett igaza, azt nem más, mint az ország egyik leggazdagabb településének tavalyi zárszámadása bizonyítja:
a tervezett 6,8 milliárd helyett 9,5 milliárd forintot, tehát az előirányzatnál majdnem hárommilliárd forinttal nagyobb befizetést realizált az adónemből, ami még a városvezető által olyan sokszor emlegetett szolidaritási hozzájárulási adót is bőven fedezi.
– mutat rá a lap.
Apropó szolidaritási adó, a polgármester gyakran hangoztatja azt is, hogy mennyire igazságtalan, ami legalább ennyire állítható a hipáról, amelyből a 30 ezres agglomerációs településnek szinte pontosan annyi bevétele volt 2021-ben, mint a 160 ezres Szegednek, és talán nem kell közgazdásznak lenni ahhoz a megállapításhoz, hogy ez inkább a főváros közelségének és az agglomerációs hatásnak, mintsem Budaörs kiváló gazdasági teljesítményének tulajdonítható. A lap kereste az önkormányzatot, hogy idén is megismétlődhet-e a tavalyi eredmény, ám a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ugyanígy nem kaptak választ a Fővárosi Önkormányzattól, amely szintén a szerencsésebb települések közé tartozik, miután a büdzséjébe a VG információi szerint 20 milliárd forint beeshet hipából.
Érdekes egybeesés, hogy Karácsony Gergely kvázi ugyanekkora, 15-20 milliárd forint kieséssel riogatott korábban, tehát a városvezető aggodalma nem igazolódott be.
A főváros pénzügyi helyzetén mindenesetre nagyon nehéz kiigazodni, miközben az egyik oldalról úgy tűnik, hogy komolyan megüti az energiaválság, és ezt is kommunikálják, másrészről épp most készül visszavásárolni a Fővárosi Csatornázási Műveket, amely mintegy 17 milliárdos többlet kiadást jelenthet az önkormányzatnak, ahogy a trolibuszok opciójának lehívása sem egy-két fillér.
Kecskeméten viszont már pontosan tudják, legalábbis a Pénzügyminisztérium adatai alapján, hogy a tervezett 12 milliárdon felül idén 1,3 milliárddal több bevétel érkezik hipából, amivel a hírös városban is megdőlhet a tavalyi csúcs a lap szerint. Debrecen a VG-nek elárulta, hogy idén szépen hízott a város kasszája, az adónemből származó előirányzata 2022-re vonatkozóan 17,9 milliárd forint volt, ez október 31-ig 101,5 százalékban teljesült, az év végére várhatóan eléri a 103 százalékot, így szinte biztos, hogy 18 milliárd fölött lesz a tényleges szám.
A szerencsésebb önkormányzatok energiaszámláját részben ellensúlyozhatja a terven felüli bevétel
Az igazi kérdés, hogy a terven felül érkező plusz befizetések mennyiben ellensúlyozzák a megugró energiaszámlákat. Míg Kecskeméten és Debrecenben idén talán nem lesz gond (előbbi esetében ezt maga a polgármester mondta, utóbbi erre nem tértek ki válaszában), Székesfehérvár sajtószolgálata a lappal azt közölte, várhatóan teljesülni fognak az önkormányzat 2022-re tervezett adóbevételei, „ez azonban sajnos nem kompenzálja az energiaár-emelkedés hatásait.”
Ugyanakkor az szinte biztos, hogy ha az idei évet még valahogy megússzák, a jövő év lesz nagyobb falat az önkormányzatoknak,
a debreceni városháza úgy számolt, hogy ugyan 2023-ra várhatóan 2,2 milliárddal több iparűzési adóbevétellel lehet tervezni, ami az energiamegtakarítási intézkedések ellenére is csak mintegy 40 százalékban tudja fedezni a megnövekedett energiaköltségeket.
Van, akin az energiaválság se fogott ki, 200 ezer LED világítja meg a fél belvárost
A települések életét jövőre tehát szinte biztosan megnehezíti is a növekvő energiaárak kigazdálkodása, ilyen körülmények között pedig érthető, hogy mindenki ott próbál spórolni, ahol tud, legyen szó az adventi vagy a karácsonyi díszkivilágításról.
Nem úgy Szegeden, a dél-alföldi város dacolva az energiaválsággal, 200 ezer LED-izzóval ünnepli az adventi időszakot, ami kétségtelenül szép, csak nem biztos, hogy kifizetődő.
Nagy kérdés, hogy amikor minden önkormányzat próbál tartalékot képezni, köztük a leggazdagabb hazai települések, akkor hogy érvelhet bármilyen kormányzati segítség mellett a dél-alföldi város, főleg azok után, hogy a kormány elvárja, hogy az önkormányzatok készítsenek válság menedzsmenttervet.
Nem volt kivételezés a hipa kompenzáció során sem
Ettől függetlenül
a hazai települések még bízhatnak a kormányzat támogatásában, az ígéretek szerint kompenzálni fogja a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat,
hetek óta járja az országot Balla György miniszteri biztos, hogy egyeztessen helyi vezetőkke. Fontos emlékezni, hogy a hipa kompenzáció kapcsán sem volt kivételezés, akkor ugyanis nemcsak Budapest, hanem Székesfehérvár és Győr sem kapott támogatást. Ezzel szemben például Szeged és Pécs 2-2 milliárdot, de Miskolc is kapott 1,3 milliárd forintot.
A Világgazdaság cikkét itt olvashatja el.