Virág Barnabás: határozott lépésekkel folytatódik az alapkamat-emelés

Hozzátette: az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. Az emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt – hangsúlyozta, és leszögezte, folytatni kell az infláció elleni küzdelmet.

„Kétszámjegyű tartományban van az infláció” – mondta, és hozzátette, az irány egyértelmű, „határozott kamatemelésekkel megyünk tovább”. Korainak nevezte annak megbecsülését, hogy mikor tetőzik az alapkamat. „Ebben a fázisban a lehető leghatározottabb válaszokat kell adni”, az másodlagos, hogy kínálati vagy keresleti hatás okozza az inflációt. A folyamat végéről korai beszélni – mondta.

Kitért arra: az árdinamika az őszi hónapokban tetőzik, ezután fokozatosan mérséklődik. A júniusi inflációs adat összhangban van a legutóbbi Inflációs jelentés várakozásaival. Kedvezőnek nevezte, hogy májusban ismét aktívumot mutatott a külkereskedelmi egyenleg. A következő hónapokban derül ki, hogy ez trendforduló, vagy egyhavi adat.

A jelenlegi környezetben kiemelten fontosnak nevezte a fiskális és monetáris politika összhangját.

A várakozások horgonyzása és a kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintjének minél gyorsabb összezárása indokolt – mondta.

Kitért arra, hogy a múlt héten megkezdte az MNB a devizalikviditást nyújtó swapeszköz negyedéven belüli alkalmazását, egynapos futamidőn, emelve a rövid oldali hozamokat. A legelső eredmények pozitívak – mondta. A jegybank továbbra is kiemelt figyelemmel követi a swappiaci folyamatok alakulását, törekedni fognak a piaci egyensúly fenntartására. Aktívan és rendszeresen alkalmazzák az eurolikviditást nyújtó swapeszközt, amíg a piaci helyzet indokolja – közölte.

Megismételte, hogy a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén, hogy felzárkóztassa az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatszintjére. A kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.

Az MNB a múlt csütörtökön 200 bázisponttal magasabban, 9,75 százalékon hirdette meg az egyhetes betétet, mert előző nap újabb rekordmélységekbe gyengült a forint, annak ellenére hogy előző heti kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 185 bázisponttal 7,75 százalékosra emelte a jegybanki alapkamatot. Az MNB már múlt csütörtökön bejelentette azt is, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a monetáris tanács július 12-i ülésén napirendre kerül, így a 200 bázispontos emelés nem volt meglepő.  A keddi döntést követően az overnight betét kamata 9,25 százalékra emelkedik, az egyhetes fedezett hitelé pedig 12,25 százalék lesz.

A forint erősödött a kamatemelésre és Virág Barnabás szavaira is. Az euró a bejelentést követően 408 forintig gyengült, nap közben 414 forint felett is járt az árfolyam, amely a kamatemelésre 410 forint közelébe csökkent.

Az MNB 13 órakor bejelentett kamatdöntése után nem sokkal az euró 410,30 forinton, a dollár jegyzése 409,40 forinton, a franké 415,40 forinton állt.

Virág Barnabás kijelentésére, röviddel 15 óra után az euró 408,09 forintra, a dollár 405,87 forintra, a frank pedig 413,32 forintra gyengült.

Borítóképünkön Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Fotó: MTI/Soós Lajos