A monetáris tanács készen áll a szigorításra

A monetáris tanács megerősíti, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.

Az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok – jegyezték meg.

A testület jelezte, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzése kiemelt fontosságú lesz az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás értékelésében.

A monetáris tanács szerint az inflációs kockázatok erősödését külső és belső tényezők egyidejűleg okozzák. Magasabb külső inflációs környezetet eredményez a nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése – mutattak rá. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák – fűzték hozzá.

Felidézték: 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt.

A monetáris tanács változatlanul kulcsfontosságúnak nevezte az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni – húzták alá.

Az MNB június végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart – tájékoztattak. Az aktív piaci jelenléttel a jegybank tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez – tették hozzá.

Az indoklásban arra is kitértek, hogy az idei GDP növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. A jegybank megítélése szerint az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek – mutattak rá utalva arra, hogy a növekedés gyorsulása mögött az európai átlagnál korábbi nyitás áll.

Emlékeztettek arra, hogy az áprilisi EDP jelentés alapján 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százaléka volt, a GDP-arányos bruttó államadósság pedig átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett. Arra is kitértek, hogy a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll az adósságmutató, továbbá a folyó fizetési mérleg egyenlege is javuló pályán marad.

A grémium felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelzi, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.