2020.12.30. 07:31
Látványosan drágult egy év alatt a búza
A búzáért és a kukoricáért az egy évvel korábbinál 25-27 százalékkal kell többet fizetniük a felvásárlóknak, de drágult a szója, a napraforgó és – az előbbieknél csekélyebb mértékben – a repce is.
Az ok az európai terméskiesés, valamint a megélénkülő világpiaci és belső kereslet. Az őrlésre alkalmas, jó minőségű malmi búzát szinte vadászniuk kell a malmoknak, amelyeknek tavasszal még fel kell tölteniük a készleteiket, hogy az új termés beérkezéséig folyamatosan dolgozhassanak. A Világgazdaság megjegyzi, hogy
a drágulás megemeli a takarmányárakat, növelve ezzel az állattenyésztők költségeit is.
December második hetében az egy évvel korábbinál 25 százalékkal magasabb – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron, tonnánként átlagosan 64,3 ezer forintért adták az étkezési búzát Magyarországon – írta a lap a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése alapján. A takarmánybúza ára 60,6 ezer forint volt, 21 százalékkal nőtt 12 hónap alatt. A búzapiac helyzetéről a Világgazdaságnak beszámoló piaci szereplők szerint jó minőségű malmi búzát már csak minimum 65-66 ezer forintos tonnánkénti áron lehet találni, de meglehetősen kevés szabad készlet van a termelőknél.
A búza jelentős áremelkedésének egyik oka, hogy a nagyobb európai termelő országokban – különösen Franciaországban – jelentős volt a terméskiesés.
Ez a szomszédos Romániában 3 millió tonna, miközben a hagyományos exportpiacnak számító Olaszországban is nagy az igény a magyar búzára. Ezért az exportőrök nagyon aktívak voltak a piacon, ami szintén szűkítette a malmok lehetőségeit – írta a lap.
A takarmánykukorica ára a hivatalos adatok szerint még a búzáénál is jobban, közel 27 százalékkal nőtt egy év alatt, elérte a tonnánkénti 54,7 ezer forintot. A kukoricatermés az agrártárca előzetes adatai szerint 8,3 millió tonna lett, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly, és többéves összehasonlításban kifejezetten jónak számít. Az áremelkedés mozgatója itt a világpiacon tapasztalt rendkívül élénk kínai kereslet, az exportpiacok szívóhatása, illetve a szintén jelentős belföldi ipari felhasználói igény – írta a Világgazdaság.
