2019.01.26. 08:06
Több tízmilliárd forint jut öntözésfejlesztésre
A kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözési infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére.
Tiszavasvári, 2009. május 14. Az öntözést felügyelõ Vezendi József az egyik szórófejet igazítja egy öntözés alatt álló búzatáblában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári határában 2009. május 13-án. A környéken áprilisban átlagosan mindössze négy milliméter csapadék hullott, az ezt megelõzõ két hónapban is csak alig több mint tíz milliméter. A növénytermesztéssel foglalkozó tiszavasvári Pentaker Kft. a mûvelése alatt álló hétszáz hektárból háromszázat tud folyamatosan öntözni. Egy alkalommal háromszáz köbméter vizet juttatnak egy hektárra, ami a párolgási veszteséget nem számítva harminc milliméter csapadéknak felel meg. Ennek költsége hektáronként tizenötezer forint. MTI Fotó: Balázs Attila
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Balázs Attila
2019 első felében megkezdi működését a nemzeti öntözési központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható – mindezekről Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára beszélt még csütörtökön a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján Budapesten.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az öntözési központot azért hozzák létre, hogy segítsék a gazdálkodókat.
Az országban az öntözött területek a százezer hektárt sem érik el, amelyet a plusz forrásnak köszönhetően mintegy 200 ezer hektárral lehet növelni. A mezőgazdaságban az aszály, valamint a víz- és öntözéshiány miatt évi 300-500 milliárd forint bevételkiesés is bekövetkezhet
- közölte.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a 2018. évi egységes kérelmek alapján területalapú támogatást mintegy 172 ezer termelő igényelt közel 5 millió hektárra, az alaptámogatás keretösszege 221 milliárd forint. Hektáronként mintegy 73 ezer forint támogatás juthat alaptámogatásra és zöldítésre. Utóbbinál változásként említette, hogy 2019-től a parlagfű elleni közérdekű védekezésre kijelölt területeket kizárják a támogatások kifizetésénél – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a sertéshízó állatjóléti támogatást a tavalyi 9,14 milliárd forintról 10,6 milliárd forintra emelték, a baromfiét pedig 12 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra. Támogatásban részesül a növénytermesztés is, és nemzeti forrásokat biztosítanak többek között a tanyafejlesztési és a zártkerti programra, valamint az agrárkárenyhítésre is – sorolta.
Közölte, tavaly több mint 10 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 178,5 ezer hektárnyi területre, a legtöbb aszálykár bejelentés volt.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési programban 19 nyitott pályázati felhívás van, 307,92 milliárd forinttal. Emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) január 1-jével újraindította növekedési hitelprogramját, amelynek keretösszege 1000 milliárd forint. A pénz kizárólag új beruházásra fordítható, hitelkiváltásra és forgóeszköz-finanszírozásra nem – tette hozzá.
Borítókép: Egy öntözést felügyelő munkás szórófejet igazít egy öntözőberendezésen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári határában
