Sikeresen zárta a 2017-es évet a magyar söripar

Miért csökkent ekkorát a magyar sörfogyasztás az elmúlt közel három évtizedben? – kérdezte a Világgazdaság Vuleta Zsoltot, a Borsodi Sörgyár ügyvezetőjét.

Valóban távoli már a 10 millió hektoliteres magyar sörpiac. Az idehaza fejenként elfogyasztott 65 liter sör kevés, ha a több mint dupla ennyit legurító, e téren is nagy hagyományokat ápoló cseheket veszem alapul, de mégsem olyan csekély, ha azt nézzük, hogy Olaszországban feleennyi sem fogy el. Meghatározóak az éghajlati sajátosságok és a kulturális gyökerek, Magyarországon is alaposan átalakult a fogyasztói környezet. Míg huszonöt éve a szűkös italválaszték mellett magától értetődő volt a sörfogyasztás, addig ma már sokkal szélesebb körben érhetők el a különféle égetett szeszes italok, teret nyertek a koktélok, long drinkek, a borkultúra is soha nem látott fejlődésen ment át. Mindemellett a sörfogyasztásban kedvező irányú változás érzékelhető, 2017 is sikeres év volt. Ehhez a meleg, napos nyár mellett az is hozzájárult, hogy a fogyasztás szerkezetét tekintve bővülést tapasztalunk a minőségibb, prémium és szuper prémium kategóriákban, egyúttal a közepes árfekvésű termékek visszaesése is megállt.

Immár öt éve, hogy a Borsodi tulajdonosa az amerikai-kanadai Molson Coors. Elégedett az anyacég?

A kiszámíthatóság és az állandóság biztonságot nyújt, ez a söriparban sincs másképp. A Molson Coors megjelenése előtt azonban több tulajdonosváltás is volt, egy-egy ilyen tranzakció pedig felülírhatja a stratégiai célokat. Kár lenne tagadni, ez az időszak a Borsodi piaci teljesítményére is kihatott. A 2012 óta jelen lévő szakmai befektető ma már a világ harmadik legnagyobb sörgyártója, hosszú távra tervez Magyarországon.

Az elmúlt öt évben nagyobb kilengések nélkül 30 és 33 milliárd forint között mozgott az éves árbevételük. Hozhatott számottevő elmozdulást a 2017-es év?

Egészen biztosan nőtt a forgalom, ami mögött elsősorban az áll, hogy kezd beérni a tudatos stratégia és márkaépítés gyümölcse nemcsak a Borsodi és a Staropramen, hanem a Becks, a Stella Artois, a Hoegaarden és a tavaly átvett Miller esetében is. Bizakodásra adhat okot, hogy a közepes árfekvésű szegmens felett, ahol megjelent a fizetőképes kereslet, kimondottan erős a portfóliónk.

A céges adatbázis szerint a Borsodi több mint 430 embert foglalkoztat. Mekkora kihívás a munkaerőhiány?

A létszám stabil, nem a hosszú távon betöltetlen munkahelyek okoznak gondot. Egyre nagyobb viszont a verseny a jól képzett alkalmazottakért, különösen Miskolc környékén, Észak-Magyarországon, számunkra a budapesti központ mellett leginkább ez a régió a releváns, hiszen a sört Bőcsön főzzük. Jó néhány nagy beruházásokat, fejlesztéseket végrehajtó iparvállalattal versengünk a dolgozókért csak Borsod megyében, ahol a harminc legnagyobb foglalkoztató közé tartozunk. Mivel a szakképzés nem igazán erős a sörtermelés területén, nem vagyunk könnyű helyzetben, de gyártásautomatizálással foglalkozó műszaki szakemberek, műszerészek vagy karbantartók se gyakran sétálnak az utcán.

Az alapanyag-beszerzés zavartalan?

A beszerzés forrásait elsősorban az határozza meg, honnan tudunk a szükséges mennyiségben, egyenletes minőségben és megfelelő áron alapanyagokhoz jutni. A Molson Coors háttere mindezt biztosítja, a helyi és regionális szállítóink mellett vannak európai és globális együttműködések is.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a nagy hazai gyártók csak tavaly 72,5 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ebből jövedéki adó formájában 42 milliárdot. Nagy a nyomás az ágazaton?

Fontos a nyílt és konstruktív kommunikáció a kormányzati szervekkel, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is azt szorgalmazta, hogy közösen találjuk meg azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek az iparágnak a hosszú távú fejlődésében és a működési hatékonyság javításában. Ilyen tényező lehet 2018-tól az alumíniumcsomagolások után fizetendő környezetvédelmi termékdíj csökkenése, az ezáltal lefaragott kiadásokat termék- és technológiafejlesztésre, illetve innovációra is fordíthatjuk. Szintén előremutató lenne, ha a törvényhozás kiterjesztené a csapolt sörre is az étkezőhelyi kedvezményes áfát, mint ismeretes, az éttermi fogyasztás forgalmi adója 27-ről idén 18 százalékra csökkent, jövőre pedig 5 százalékra mérséklődik. Az áfacsökkentés nagyobb mozgásteret teremtene a vendéglátásban az oly sokszor emlegetett bérfejlesztésre, ezáltal biztosítva a szakképzett munkaerőt és a magas szolgáltatási színvonalat.

A csapolt sör áfája eddig nem szerepelt az adócsomagban, az viszont igen, hogy nyolcezer helyett 200 ezer hektoliterig ad 50 százalékos jövedékiadó-mentességet a főzdéknek a kormány. Ennek mi lehet a következménye?

A szabályozás változása mindig hatással van a piacra, befolyásolhatja a versenyt. Noha jelzésértékű, hogy tavaly a teljes hazai kisüzemi sörmennyiség sem érte el az új határértéket, az európai uniós szabályozás lehetővé teszi a módosítást. Arról ma még korai beszélni, lesznek-e olyan új sörgyárak, amelyek a 200 ezer hektoliteres mennyiséget célozzák meg. Minket olyan szempontból nem érint, hogy a termelési kapacitásunk ennek a többszöröse.

Ellenfélként vagy partnerként tekintenek a kisüzemi főzdékre?

A sörforradalom korát éljük, közösek az érdekeink, a termékeink elférnek egymás mellett a piacon, így együtt fejleszthetjük a magyar sörkultúrát. A választékunk kiegészíti egymást, ha bemegyünk egy kocsmába, nem véletlenül látjuk azt, hogy simán elfér egymás mellett a csapon a Borsodi, a Staropramen és egy kézműves sör.

Mit tudnak felmutatni az innováció terén?

Jelentős mérföldkő a Borsodi Nitro, amelyet novemberben mutattunk be, ez az ország első nitrogénnel dúsított világos söre. Technológiai újítás, hogy már a gyártás során szén-dioxidot vonunk ki a sörből, és nitrogénnel dúsítjuk, illetve a sörcsapolás során is a két gáz keverékét alkalmazzuk a palackokban. A buborékok jóval apróbbak a megszokottnál, amikor a sör a pohárba kerül, percekig tart a látványos átalakulás, a lávahatás. A korábban ismert sörökhöz képest a Borsodi Nitro íze könnyű és bársonyos.

Milyen eseményekre támaszkodhatnak a 2018-as sörszezonban?

A fogyasztás erősödése várhatóan folytatódik. Továbbra is bízunk a minőségi sörök fellendülésében, a kedvező időjárás mellett pedig katalizátorként hathatnak az értékesítésre a nagy sportesemények, mint például a labdarúgó-világbajnokság vagy a népszerű zenei fesztiválok.

Borítóképünkön munkás dolgozik a Borsodi Sörgyár bőcsi üzemének futószalagja mellett. MTI Fotó: Vajda János