Erősítenék a hungarikumok médiamegjelenését

Lezsák Sándor azt kérte a hungarikumokat képviselőktől, hogy a klub következő, 2018. január 22-én, a magyar kultúra napján tartandó üléséig készítsenek egyperces kisfilmeket a magyar nemzeti büszkeségek sorában lévő 67 hungarikumról. Hozzátette, a bizottság már dolgozik azon, hogy a közszolgálati televízióban, például a Híradó előtt vagy után hogyan lehetne levetíteni 20 vagy 50 másodperces kisfilmeket a hungarikumokról. Lezsák Sándor szólt arról is, hogy megalakítják a hungarikum sajtódíjat, és javaslatokat vár a jelölt személyére.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős államtitkára ismertette: a hungarikumok külföldi bemutatásához a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és az Agrármarketing Centrum nyújt segítséget a tárcának.

Az érdeklődők idén találkozhattak hungarikumokkal például az asztanai világkiállításon, valamint Verőcén is – mondta el. Tavaly bemutatták a nagyközönségnek a hungarikumokat például Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban a Hungarikum Napokon, a mongol fővárosában, Ulánbátorban, valamint az írországi Dublinban a Magyar Kulturális Napokon is – idézte fel. V. Németh Zsolt a külgazdasági potenciállal rendelkező hungarikumok között említette a pálinkát, a Tokaji Aszút, az Egri Bikavért, a libamájat, a Piros Aranyat és a Pick Szalámit.

Balogh Csaba, a KKM közigazgatási államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a hungarikumok a magyar társadalom, a gazdaság, valamint a népi és a modern kultúra széles körét ölelik fel, így biztosan minden országban és kultúrkörben lehet találni olyan elemeket, amelyekre az országimázst fel lehet építeni. A diplomáciában a hungarikumokkal foglalkozni kiemelkedően jó országpromóciós lehetőség, amivel a külképviseletek többsége él is, ezért fontos ezen a téren a KKM és a FM együttműködése – mutatott rá.

Daru Gábor, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. stratégiai igazgatója szerint a magyar médiapiacon kiemelt jelentősége van annak, hogy a közszolgálati médiumokon keresztül milyen, a kereskedelmi trendektől eltérő szemlélettel találkozhatnak a nézők. Ma Magyarországon a televíziós közönséghez leginkább a populáris kultúra termékei, a hollywooodi produkciók, az amerikai sorozatok jutnak el – mondta.

Rámutatott, hogy ugyanakkor az üzleti médiapiacon nincs nemzeti vagy vallási ünnep és nemzeti kultúra, a nagy médiagyárak jelenléte uniformizál. „A média ma szabad piac, ez annyit jelent, hogy a néző figyelme szabad préda, ez pedig óriási lehetőség és óriási felelősség is” – fogalmazott Daru Gábor.

Álláspontja szerint ez a médiapiaci helyzet indokolja, hogy az állam nem mondhat le soha arról, hogy a közmédia a saját hagyományokat mutassa be, igényes, minőségi, ugyanakkor értéket bemutató műsorokat nyújtson a közönségnek. Ahhoz az érzésvilághoz és tudáshoz, amely a nemzeti identitás alapja – és amelynek a hungarikumok is a részei -, a mai magyar televíziós palettán kizárólag a közszolgálati médiumokon keresztül vezet az út – szögezte le.

Daru Gábor beszámolt arról, hogy a közszolgálati média kulturális csatornáján, az M5-ön októbertől 13 részes, egyenként 3 perces sorozat indul a hungarikumokról. A nemzeti értékekre, a folyamatos innovációra egyre nagyobb hangsúlyt helyező minőségi kulturális programokra koncentráló közmédiára minden korábbinál nagyobb szükség lesz a jövőben – emelte ki.

Horváth Zsolt, a Hungarikumok Klubjának titkára felidézte, hogy az Országgyűlés 2012-ben fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Az elmúlt években közel ezer település hozta létre a saját értéktárát, az ország minden megyéje csatlakozott ehhez a programhoz.

(Borítókép: MTI / Ujvári Sándor)