Fazekas: a sertéságazat a mezőgazdaság stratégiai részterülete

Fazekas Sándor a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron és Kiállításon (OMÉK) megrendezett sertéstartói és -tenyésztői konferencián kiemelte: míg a sertésválság nyomán némely országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertésállomány, addig Magyarországon 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint 5 százalékkal bővült. Jelezte, hogy az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének hatására az egy főre eső évi hazai sertéshúsfogyasztás egy kilogrammal 25-28 kilóra nőtt, de hozzátette, hogy még így is elmarad az uniós 32 kilogrammos átlagtól.

A magyar sertéságazat helyzete stabil, megfelelőek a piaci körülmények és az átvételi árak is – mondta Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke az MTI-nek a tanácskozáson. Az ágazat helyzetének javulása az évtized elején kezdődött, amikor elkészült az ágazati stratégia, és ennek nyomán fejlődésnek indult az ágazat. Ennek első lépése volt az élősertés és a félsertés áfájának csökkentése, majd a sertés tőkehús áfájának csökkentése. Ennek hatására fehéredni kezdett az ágazat, amelyben a becslések szerint korábban mintegy 40 százalék volt a feketegazdaság aránya. Az ágazat növekedési pályára állását az is jelezte, hogy korábban 170-180 ezer volt az anyakocák száma, mára ez a létszám eléri a 210 ezret. Így 3 millió felett van a sertésszám – mondta az MSTSZ elnöke.

Kiváló magyar élelmiszer védjegyeket és más díjakat adott át Fazekas Sándor az OMÉK-on. A földművelésügyi miniszter kiemelte: ezen a kiállításon a szakterületükön legkiválóbb mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók mutatják be termékeiket. A produktumon keresztül mutatkozik meg leginkább a jó munka minősége, és mindig vannak olyan újdonságok, amelyek megérdemlik, hogy külön elismerésben is részesüljenek – fűzte hozzá. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a díjátadón az MTI-nek elmondta: az 1998-ban létrehozott Kiváló magyar élelmiszer védjegyet jelenleg több mint száz termék viselheti. A védjegyet két évig használhatják a jogosultak, majd újra kell pályázniuk, ha szeretnék megtartani.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése az ország keleti határán rendkívül súlyos gondot okoz mind a sertéstartóknak, mind a feldolgozóknak. Amennyiben Magyarországon is megjelenik az afrikai sertéspestis, úgy 25-30 százalékkal eshet vissza a magyarországi sertések száma. Ezt Horváth István szerint mindenképpen meg kell akadályozni, mivel nemcsak a sertéstartóknak okozna gondot a betegség, hanem a feldolgozóknak is, mivel a magyar sertéshúst kitiltanák a betegség miatt a távol-keleti piacokról. Ez azt jelentené, hogy a magyar sertésállomány mintegy 30-35 százaléka, 1,2 millió sertés eladhatatlanná válna, és a belföldi piacon ez a mennyiség túltermelési válságot, jelentős árcsökkenést okozna.

Ezért a MSTSZ javasolja, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területet annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be az országba a kórokozó. Emellett szigorú állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeznek a keleti országhatáron, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszerellenőrzés bevezetését javasolják.

A gazdálkodók az állattartó telepek korszerűsítéséhez támogatást is igénybe vehetnek, így Horváth István szerint a következő két évben akár 30-40 százalékkal is nőhet a sertésszám Magyarországon. Ezt akadályozhatja meg, ha az afrikai sertéspestis kórokozója bekerül az országba – figyelmeztetett.