Három embert neveznek meg a Linda-főcímzene ellopásának ügyében

Korábban megírtuk, Vukán György hagyatékának kezelője, Kriskó Zoltán keresetet nyújtott be a Marvel, a Disney, a Fox, az Apple, az Amazon és más médiacégek ellen, szerinte azok több évtizede jogtalanul használják a Linda főcímzenéjét. Az üggyel az amerikai lapok is foglalkoztak.

Kriskó csak 2017-ben találkozott az X-Men animációs változatával, amely eredetileg 1992 és 1997 között futott, de szerinte a főcíme kísértetiesen hasonlít Vukán művéhez, a Linda 1983-ban írt zenéjéhez.

A részletek:

Alperesként nem kisebb nevek bukkannak fel a keresetben, mint a Marvel, a Chappell (mint a Warner Music Group egy részlege), a Disney, a FOX, az UMG, az Amazon vagy az Apple. A szövegben szerepel, hogy a Linda a 80-as évek egyik legnépszerűbb sorozata volt Magyarországon, 1984 és 1991 között 17 epizódja volt.

Megjegyzik a szövegben, hogy a 2013-ban elhunyt Vukán György híres dalszerző, zongorista volt, akihez több mint 150 film zenéje köthető. Ugyancsak olvasható, hogy az ikonikus főcímdal alapján itthon mindenki felismerte, hogy a Linda megy, és ezt a szerzeményt 1983-ban levédették Magyarországon.

A keresetben olvasható, hogy ugyan a 80-as években még állt a „vasfüggöny„, de a tévés-filmes szakemberek közt ez nem volt teljesen átjárhatatlan, nyugatiak utaztak keletre, és vissza. A kereset három személyt jelöl meg, akik kapcsolatban lehettek magyar filmesekkel, és tisztában lehettek azzal, milyen munka ment a Pannónia Filmstúdióban (ahová Vukán György is gyakran bejárt). A keresetben így alperesként szerepel Donald Wasserman, Haim Saban és Shuki Levy, akiket a felperes által benyújtott dokumentum úgy ír, mint akik dalszerzőnek vagy jogtulajdonosnak vallották magukat.

A szövegben szerepel még, hogy a Hanna-Barbera, a Walt Disney, egy orosz és egy japán stúdió mellett az akkori Pannónia Filmstúdió ott volt a világon az öt legjelentősebb között, azaz nyilván figyeltek más országokban is arra a szakmabeliek, mi zajlik a falak közt, mi megy ki képernyőre, mozivászonra. A felperes szerint Vukán soha nem adott engedélyt a dallam felhasználására, és egy forintot sem kapott senkitől, aki ezt a dalt eladta más cégnek, megvette, felhasználta a rajzfilmhez vagy pénzért neten letölthetővé tette.

A szöveg szerint „ideális” volt ellopni egy zeneszámot keletről, mert akkoriban a keleti tömb országainak lakóinak igen csekély esélye volt az USA-ba utazni, és amerikai produkciókhoz, filmekhez, sorozatokhoz is csak mértékkel férhettek hozzá.