Különbség van a bérunió és a bérfelzárkóztatás között

A napilap szerdai számában megjelent interjúban a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, ez az ellenzéki felvetés nem tűnik másnak, mint politikai blöffnek. Arról árulkodik, hogy aki ezt hangoztatja, annak nincs egyetlen saját terve, ötlete sem, hogy miként lehetne a magyar és a nyugati bérek közötti különbséget csökkenteni, esetleg eltüntetni. Hasonló megoldásokkal annak idején egyébként a szocialista-liberális kormányzat állt elő, a végeredmény ismert: államcsődközeli helyzet, megszorítás, visszaesés. „Úgy vélem, az elmúlt két-három év pontosan bebizonyította, hogy nem kell Brüsszelre várni azokban a témákban, amelyekben a saját erőnkből is átgondolt lépéseket tehetünk” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon véget ért az olcsó munkaerő kora, amit jól mutat, hogy hatalmas ütemben nőnek idehaza a fizetések. Varga Mihály szerint a bérfelzárkóztatás most az egyik legfontosabb kérdés, a gazdaság jó teljesítményének előnyeiből ugyanakkor a nyugdíjasoknak is részesülniük kell.

Mint mondta, a kormány egyik legfontosabb célja, hogy mindenki részesülhessen a gazdaság kiemelkedő teljesítményéből, így tehát a nyugdíjasok sem maradhatnak ki az előnyökből. Az elmúlt hat év alatt olyan mértékben sikerült növelni az idősek juttatásait, hogy kompenzálni lehetett a 13. havi nyugdíj eltörlését.

Arról már az év elején döntött a törvényhozás, hogy 2018. január elsején három százalékkal emelkednek a nyugdíjak, az idősek juttatásainak ügye azonban ősszel újra a kormány napirendjére kerülhet. A nyugdíjasokat ugyanis az infláció alakulása és a gazdaság kiugró teljesítménye miatt is pluszösszeg illetheti meg. Ezekről a kormány október táján határoz majd. A várható kifizetések novemberben érkezhetnek meg a címzettekhez – olvasható az interjúban.

Hogy a félreértéseket elkerüljük tisztázzuk, hogy a bérunió és a bérfelzárkóztatás semmiképpen sem azonos fogalom. A bérunió egy európai polgári kezdeményezés, amelynek egyik fő pillére az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elve. Bár a létrehozói is leszögezzék, hogy nem akarnak radikális változásokat, a törekvéseik olyan strukturális változtatásokat követelnek, amelyek Magyarországon daóemelések és megszorítások nélkül nem vezethetőek be. Erről beszélt Varga Mihály. A bérek közelítéséről a tegnap írtunk, arra a gazdasági növekedés és a járulékcsökkentés jó esélyt biztosít.

Varga Mihály tegnap az M1 arról beszélt, hogy a tavaly novemberben elfogadott hatéves bérmegállapodás lehetővé teszi a nyugati és hazai bérek közelítést. És erre jó lehetőség van, ugyanis a munkaadók is úgy látják, hogy a következő évek gazdasági növekedése megteremti azt a forrást, ami lehetőséget ad a béremelésekre. A megállapodásban a kormány pedig azt vállalta, hogy a járulékok szintjének jelentős csökkentésével segíti a keresetek növekedését – mondta a miniszter tegnap.

A hatéves bérmegállapodás tovább segítheti a foglalkoztatás bővülését és enyhítheti a munkaerőpiacon kialakult bérfeszültségeket. A következő években a megállapodás hatására csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is nőhetnek Magyarországon – írtuk meg tegnap az NGM közleménye alapján.