Ezért egyen minden nap szilvát

Július elején kezdődött az idei szilvaszezon, amikor közepes, sőt a külföldi piacokon jó árszínvonal alakult ki. A Németországba irányuló exporttételek ára kilónként 120-150 forint között volt, a belföldi frisspiaci termelői árak nettó 70-90 forint között mozogtak. A szezon felfutása, az északkeleti termőtájak szilvaszüreteinek beindulása után azonban az árak folyamatosan zuhantak, és júliusban bedugult a piac: a frisspiaci nettó termelői árak sok helyen 30-50 forintos mélységébe zuhantak. Ezért az árért már betakarítani sem feltétlenül érdemes az árut, egyes tételek pedig eladhatatlanná váltak – mondta a Vasárnap Reggel legutóbbi számában Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

A legnagyobb termőkörzeteket sújtotta az időjárás

Apáti Ferenc kiemelte, hogy fajtánként és termesztő-körzetenként jelentősek az eltérések idén az időjárási viszontagságok miatt: a virágzás ugyan jó volt, de a március–áprilisi aszály, az éjszakai fagyok kárt okoztak és a hűvös, fényszegény és csapadékos május következtében júniusban erős gyümölcshullást tapasztaltak. Ez okozta, hogy a tavalyinál összességében kevesebb szilva termett. A júniusi vihar- és jégkárok további – főleg minőségi – kárt okoztak a termésben. A tavaszi fagy által erősebben sújtott észak-keleti országrész egyes termőkörzeteiben – ahol egyébként sok szilva – az országos átlagnál gyengébb a termés.

Harminc éve még kétszer ekkora volt a termés

Hazánkban az utóbbi időszakban évente 50–80 ezer tonna szilva termett, ami az 1990-es 150 ezer tonnás mennyiség fele-harmada.

A közepesnél jobb az idén a szilvatermés, 6600 hektárról mintegy 65 ezer tonnát szedhetnek le a termesztők. A tavalyi 70 ezer tonnához képest ez minimális csökkenést jelent, mindemellett azonban, a gyümölcs minősége idén kiemelkedően jó. Jelenleg 6551 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett a szilva kedvelt házikerti gyümölcs is.

A legjelentősebb termelő körzetek Bács-Kiskun (1452 hektár), Pest (1056 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (1632 hektár) megyékben találhatók, a három megye adja a hazai szilvatermő terület mintegy 70 százalékát. Az Európai Unióban (EU) 160 ezer hektáron termesztenek szilvát, a termőterület nagyon jelentősen csökkent, az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített. Magyarország az EU szilvatermesztésének 4-5 százalékát adja, amely az elmúlt években 1,3-1,6 millió tonna között ingadozik, ami a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást a hektáronkénti átlagtermés jelentős emelkedése miatt. Az ültetvények egy része ugyanis már megújult és ott megfelelő technológiákkal és fajtákkal dolgoznak.

Naponta kéne enni belőle, annyira jót tesz

A szilva tulajdonképpen egy virág, a rózsafélék családja tartozik ugyanis. Júliustól, egészen október végéig szedhetjük a feszes héjú, friss szemeket. Alakja éppúgy igen változatos, mint a gyümölcs húsának színe és íze. Hazánkban bárhol kedvező körülmények vannak ahhoz, hogy jól teremjen. Nemcsak az egyik legnépszerűbb lekvár és pálinka alapanyag, sütikhez is nagyon sokféleképpen lehet felhasználni ezt a finom gyümölcsöt. A népi gyógyászat pedig ugyanolyan régóta és sokrétűen használja, mint a konyha. A benne lévő olyan összetevők, mint a rost, a szorbit és a szatén elősegítik az anyagcserét az emésztőrendszerben. Ez a hatása nyersen, gyümölcslé, kompót vagy aszalvány formájában egyaránt megmarad, természetes anyag és hozzászokást sem okoz. Külföldön mégis többre értékelik ezt a kedvező élettani hatását, mint itthon. Előnyös tulajdonságai között sokat számít, hogy kalóriaszegény, ám vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben gazdag, amik hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához. Olyan ásványi anyagokat tartalmaz, mint a magnézium, kálium, vas és fluorid és sok C valamint K vitamint található benne.

Nagyon keveset eszünk, pedig hasznos lenne

Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás alacsony, mintegy 1,3 kilogrammot tesz ki. Minden formában – nyersen, befőttként, aszalva – is ehetnénk belőle többet.

A szilvatermés mintegy 80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, 20 százaléka pedig export. A termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül, bő fele pedig a belföldi vagy külföldi frisspiacra. A legtöbb szilvát általában a szeszipar vásárolja fel, lekvár- és dzsemkészítésre viszonylag kevés alapanyag kerül, a szilvalekvár felhasználása, néhány szomszédos országot leszámítva, nem akkora divat, mint nálunk.

A nyers gyümölcs külkereskedelmi egyenlege pozitív, a kivitel 10-12 ezer tonna között mozog évente, az import alig ezer tonnát tesz ki. Magyarország aszalt szilva importja 900-1100 tonna között van, a 90 százaléka Chiléből érkezik, míg a nagyrészt szlovák és szlovén piacra irányuló export 200-400 tonna.

Pálinkának tavaly bevásároltak, idén nem veszik

A pálinkafőzők a korábbi években tapasztaltnál jóval kisebb mennyiségre jelentkeztek be vevőként.

A nyomott ár részben ennek a szerény érdeklődésének a következménye. A főzdék tavaly bevásároltak alapanyagból és eladási gondokkal is sokan küzdenek, ezért óvatosabbak.

„Hiába klasszikus alapanyag, a prémium kategóriában is divatos, mi is háromféle pálinkát készítünk szilvából – mondta Dömötör Zsolt, az 1 Csepp Pálinka egyik tulajdonosa és pálinkamestere. – Nem véletlen, hogy ennyire tradicionálisnak számít a szilvapálinka, hiszen ebből a szempontból egy ideális gyümölcsről van szó. Tavaly mivel dömping volt belőle, annyi termett, még a mostaninál is olcsóbb volt, ezért sokan bevásároltak belőle. Idén ezért fogy ezen a piacon kevesebb szilva. Ezen túl az az objektív körülmény is közrejátszik, hogy mióta a pálinkára is bevezették a népegészségügyi termékadót, kevesebb pálinka is fogy. Az ár-érzékenyebb középkategóriába ez az adó 600 forint drágulást jelent egy félliteres palack esetében, ami már sokat számít. Így az is óvatosabban vásárolt a gyümölcsből, aki tavaly nem halmozott fel.”

A befőttet imádják külföldön

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8–12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra – jellemzően szezonon kívül – importált friss szilva mértéke elhanyagolható ehhez képest, 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Az elmúlt évek egyik sikerterméke a magyar szilvabefőtt, ötször annyit adtak el belőle tavaly, mint négy évvel korábban. Míg 2015-ben 250 tonna befőtt volt az export, tavaly már elérte az 1300 tonnát.

Borítókép: illusztráció