A kirándulókra is veszélyt jelenthetnek a beteg kőrisfák a hazai erdőkben

A Chalara fraxinea nevű gomba agresszív fertőzése miatt gyökerestül fordulnak ki a gyakran több mázsás fák. A kőriseket pusztító gombás betegségre már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, a fertőzés azóta folyamatosan terjed a lébényi erdőben is. A betegség ellen nincs gyógymód – figyelmeztet cikkében a Vasárnap Reggel.

A Lébény határában kialakított Hóvirág tanösvényen a beteg fák miatt már enyhén szeles időben is életveszélyes sétálni. A problémát évek óta próbálja megoldani a helyi önkormányzat, de a városnak nincs jogosultsága az erdőgazdálkodásra. Pedig a még egészséges egyedeket csak az mentené, ha a szezonon kívüli időben kivágnák és elvinnék a fákat.

- Lébényről a legtöbb embernek a középkori templom, a Szent Jakab-zarándokút és a hóvirágmező jut eszébe. Városmarketing szempontjából sem mutat jól, ha az utóbbit megnézni életveszélyes. Ráadásul tavasszal több ezer ember látogat Lébénybe a hóvirágmező miatt, köztük óvodás, kisiskolás csoportok. A problémát folyamatosan jelzik a helyi lakosok az önkormányzatnak, de a város tehetetlen

– mondta Kovács Gábor, Lébény polgármestere.

A szinte egész Európában elterjedt magas kőrist az 1990-es években támadta meg az addig ismeretlen kórokozó. 2006-ban Chalara fraxinea néven új fajként került leírásra ez a hajtáspusztulásos betegség és az azt okozó konídiumos gombafaj. Azóta a kórokozót egyre több országban azonosították és napjainkra Európában az egyik legfontosabb erdővédelmi problémává vált. A fertőzés mértéke, a betegség terjedése oly jelentős, hogy megkérdőjelezi a gazdaságilag fontos, értékes faanyagot adó magas kőris jövőbeni termesztését, valamint jelentős ökológiai szerepe miatt problémák léphetnek fel egyes erdőtársulások – például tölgy-kőris-szil-ligeterdők, sziklaerdők, törmeléklejtő-erdők stb. –, erdei ökoszisztémák működésében. Azóta az is bebizonyosodott, hogy a kórokozó nem csak a magas kőrist támadja meg és pusztítja. Újabb vizsgálatok során kiderült, hogy a magyar kőris is fogékony a kórokozóra, valamint az észak-amerikai elterjedésű fekete kőris és az amerikai kőris is.

Több figyelmet érdemelne a probléma

A kőriseket pusztító vészről az utóbbi években több tanulmány is készült, amelyek szerint a kőris a szilfához hasonlóan akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában.

Kovács Gábor szerint a lébényi erdőben országos probléma mutatkozik meg, ami közbiztonsági és erdőgazdasági okokból is nagyobb figyelmet érdemelne. Abban bíznak, hogy a segélykiáltásuk hozzáértő szakemberekhez is eljut.

Több száz éves példányok is vannak

Az őshonos lombos fák egyike az akár 40 méter magasra megnövő kőrisfa. Kedvező körülmények között akár 2-300 éves kort is megérhet. Igen hajlékony, rugalmas, törésbiztos, kemény faanyag, amely fegyverkészítésre is alkalmas volt. Ezért már a középkorban nagy előszeretettel ültettek kőrisfát a várak közelébe. Gyűrűslikacsú fa, igen nagy a tartószilárdsága, egyenes rostos szerkezetű, gőzölve könnyen hajlítható, általában jól szárítható.