A citromfű természetes stresszoldó

A citromfű sokoldalúan támogatja egészségünket. Ez az igénytelen kis gyógynövény ráadásul azon kevesek egyike, amelyet tartósan is szabad fogyasztani! – olvasható a Mediaworks megyei lapjainak Jól vagyok című mellékletében.

Honnan származik?

Kis-Ázsiában, Közép- és Dél-Európában, a Földközi-tenger környékén honos, egyike a legrégebben használt gyógynövényeknek. Hírnevét a karmelita szerzetesek alapozták meg, alkoholos párlatot főztek belőle, amit orvosság gyanánt használtak: ez volt a karmelitavíz. A citromfű napjainkban is számos gyógyszer alapanyaga.

Görcsoldó hatás

Kiválóan csillapítja az emésztőrendszeri és nőgyógyászati problémákat, sőt, még a vajúdást is megkönnyítheti. Forró tea formájában verítékezést okoz, ezáltal csökkenti a lázat, valamint tisztítja a légutakat is. Emellett lelassítja a pulzust, így a tökéletes higgadtság állapotába kerülhetünk.

Külsőleg alkalmazva (bedörzsölés, fürdő vagy borogatás formájában) a hűsítő citromfű megnyugtatja a bőrt, így enyhítheti a különböző kelések, rovarcsípések, illetve a herpesz tüneteit.

Kimutatták, hogy illóolaja antibakteriális hatással bír, tehát bakteriális fertőzéseknél felgyorsíthatjuk vele a kezelést. A jótékony cserzőanyagok segítenek a vírusok elleni küzdelemben.

Természetes nyugtató

Idegi eredetű panaszok – például fejfájás, migrén, frontérzékenység, gyomorpanaszok – esetén kiváló nyugtató, kedélyjavító. Az elalvással küszködőknek a citromfű tea nyújt hatékony segítséget. Lefekvés előtt fogyasszunk el belőle egy csészével, vagy cseppentsünk pár csepp illóolajat a fürdővízbe. Előbbi elkészítésénél figyeljünk rá, hogy 1 csésze teához elegendő 1 kiskanál szárított citromfű.

Jó tudni!

Látványnak sem utolsó: a növény magassága elérheti akár a 150 cm-t is, apró virágai pedig húszasával nyílnak a levélhónaljakban. Illóolaját az illatszeripar előszeretettel használja, viszont a tiszta citromfűolaj igen drága, ezért citromhéj-olajjal együtt szokták lepárolni.

Latin elnevezése Melissa officinalis; a görög eredetű melissa szó egyébként „mézelő méhet” jelent. Magyarul is szokás méhfűnek vagy mézfűnek hívni, illata ugyanis erősen vonzza a rovarokat.