Nem is gondolnánk, mennyi minden múlik az emésztésen

Van egy szerv, amely komolyan befolyásolja a gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket. Ez a szerv 3 kilogrammot nyom, és több millió idegsejt található benne. Természetesen nem az agyunkról van szó, hanem testünk éléskamrájáról, a bélrendszerről, amelyet éppen ezért a tudósok időnként az „alagsori agynak” hívnak – olvasható a Test & lélek magazinban.

A legújabb kutatások szerint nem pusztán emésztőszerv és az immunrendszer központja, hanem döntő hatással bír arra is, ahogyan érzünk.

Láthatatlan szuperhősök

Nagyjából ezer fajta parányi életformával együtt osztozunk a testünkön. Ezt a „baktérium-háztartást” nevezik a szakemberek bélflórának. A legtöbb mikroba a bélrendszer finoman redőzött nyálkahártyáján található, hiszen itt ideálisak az életkörülmények: meleg és párás közeg, elegendő táplálék. Egyes neurológusok szerint akár úgy is tekinthetünk rájuk, mint az önálló szervekre, mivel ugyanolyan létfontosságúak, mint a szív, a tüdő, a máj vagy épp az agy.

Az emésztés, a tápanyagfelvétel, a betegségek elleni védekezés, az immunrendszer megóvása, a méreganyagok lebontása és a máj tisztulása – mindez a mikroorganizmusok miatt lehetséges.

Ugyanakkor a „láthatatlan lakótársaknak” van még egy, sokáig észrevétlenül maradt képessége: úgynevezett bioaktív anyagokat hoznak létre a bélrendszerben, amelyeket eddig a kutatók csak az agy idegsejtjeiből ismertek. Az egymással való kommunikáció szempontjából is fontosak, de a legfőbb feladatuk a hangulatunk szabályozása.

Meglepő, hogy nemcsak a fejben, hanem az emésztőrendszerben is található nagyobb mennyiség a legfontosabb „hangulatfelelős” hormonokból.

A dopamin közel fele és a szerotonin közel 90 százaléka a bélrendszerben épül fel. A nyugtató hatású gamma-amino-vajsav szintén a gyomorrendszerünkben található.

Sok neurológus és pszichiáter jutott arra a következtetésre, hogy alapvetően ezért nem olyan hatásosak az antidepresszánsok a depresszió kezelésében, mint az étrend megváltoztatása. A helyes táplálkozással nem csupán egy egészséges bélflórát tenyészthetünk ki, de a hiányzó baktériumokat is kiegészíthetjük. Túl szépen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen? Egy kanadai egyetem kísérlete során a félős és izgatott egereket bizonyos baktériumok segítségével igazán nyugodt állatkákká változtatták. Valószínű, hogy az embernél is hasonlóan működik a folyamat…

A joghurt-csoda

Lactobacillus helveticus és Bifidobacterium longum – a nyelvtörő megnevezések mögött kétfajta tejsavbaktérium áll, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a pszichénk szempontjából. Egy 2011-es vizsgálat keretein belül az önkéntesek közel egy hónapig vették magukhoz ezeket a probiotikumokat. Az eredmény: a belső nyugtalanság és a depressziós tünetek jelentősen csökkentek az érintetteknél.

Két évvel később egy kaliforniai egyetemen hasonló formában ismételték meg a kísérletet, a tesztalanyoknak naponta kétpohárnyit kellett fogyasztaniuk probiotikus joghurtokból. Négy hét múlva azt mutatták az agyi vizsgálatok, hogy az alanyoknál megváltozott az a terület, amely az érzelmekért felelős, így az emocionálisan felkavaró képekre nyugodtabban reagáltak a kísérletek során. De honnan tudja az agyunk, hogy mi történik az emésztőrendszerünkben?

Közvetlen kapcsolás az agyba

A bélflóra idegi jeleken, hormonokon, az immunrendszer és a vérkeringés hírvivőin keresztül „beszél” az aggyal. A tudósoknak még nem sikerült minden részletre kiterjedő módon feltárni a működését. Az azonban biztosnak tűnik, hogy az „alagsori agyunk” szoros kapcsolatot ápol emeleti verziójával, és megakadályozza, hogy az sérüljön.

A hírvivők a gyomorból meggátolhatják a gyulladásos reakciókat, amelyek összefüggésben állhatnak olyan betegségekkel, mint a depresszió vagy az Alzheimer-kór.

Ezt a felismerést igyekszik a gyógyszeripar is felhasználni, folyamatosan egy olyan baktérium kitenyésztésen munkálkodnak, amely gyógyszerként is alkalmazható.

Borítókép: Shutterstock / New Africa