A Balatonon cirkál a világ első elektromos jet-skije

A Narke Elektrojet, a világ első sorozatgyártásra fejlesztett, elektromos meghajtású jet-skije. Pontosabban, ahogy a gyártók fogalmaznak, a Narke nem jetski, és nem egy benzines modellből átalakított félmegoldás, hanem egy egészen új műfaj a hajózásban – írja a Vasárnap Reggel.

A fejlesztők ugyanis nem egy hibridet akartak létrehozni, hanem egy olyan járművet, aminek minden részlete – a letisztult formatervezéstől kezdve az alapanyag-felhasználáson át a környezettudatos elektromos meghajtásig – az elektromos, környezetkímélő közlekedésnek lett alárendelve.

Rendkívül halkan működik és a formatervezése is a kifinomultságra, letisztultságra helyezi a hangsúlyt. A fejlesztők között tapasztalt elektromos hajótervező, hajóépítő-mérnök is van.

A karbonszálas test egy saját fejlesztésű, vízhűtéses, háromfázisú aszinkronmotort, valamint egy lítiumion akkumulátor telepet rejt, aminek hála akár az 55 km/h-s sebesség is elérhető – mondta Rádi Péter, a Narke műszaki vezetője. – A Narke nemcsak az alapvető technológiai hátterében különbözik a hagyományos jet-ski-ktől, hanem hangjával és megjelenésével is egy új korszak képviselője.

A fejlesztés azért kezdődött, mert hiszünk abban, hogy ahogyan az utakon, úgy rövidesen a vizeken is felértékelődik a környezetkímélő közlekedés és korlátozni fogják a benzines motorokat. Arra számítunk, hogy a zöldautókhoz hasonló népszerűségre tesznek szert a tisztán elektromos meghajtású vízijárművek is.

Az elektrojet beépíthető töltőjével, két óra alatt 80 százalékos töltést lehet elérni, amivel 30-40 kilométert lehet megtenni, de ha valakinek a sebesség nem olyan fontos és csak nézelődve közlekedik, ennél is sokkal többet.

Miért néz ki minden hajó ugyanúgy? És miért fogyasztanak olyan sokat? Ezek a kérdések már hallgató korában foglalkoztatták Réder Ákost, a Narke hajótervező-mérnökét. Ákos még az egyetem alatt megtervezte első elektromos hajóját, a Como-t, amelyet később közösen építettek meg Juhász Györggyel, a csapat hajóépítő-mérnökével.

Az elektromos jet-ski megépítésének ötlete három éve vetődött fel és két évet dolgoztak rajta, amire eljutottak odáig, hogy a Balatonon és a tengeren is élesben tesztelhetik a tulajdonságait.

A dayboatok világából hiányzik az egyediség, futószalagon készülnek az egyforma hajók, amelyek kissé leegyszerűsítve elsősorban csak méretükben különböznek egymástól – mondta Réder Ákos. – A formatervezés gyakran annak ellenére alul értékelt, hogy a hajózás élményére és az utasok hangulatára rendkívüli hatást képes gyakorolni.

Éppen ezért, mi kiemelt értékként tekintünk a forma, a meghajtás és a felhasználóbarát egyszerűség összhangjára. Ez ugyanis tovább fokozza a vízen töltött pillanatok élvezetét, mivel pedig mi nagyon vonzódunk a vízhez, a hullámok révén átélhető élményekhez, számunkra ez is nagyon fontos szempont volt a tervezésnél.

A hazai fejlesztésű jármű hamarosan készen áll arra, hogy meghódítsa a világ vizeit és megváltoztassa mindazt, amit a jet-skizésről eddig gondoltunk. Jelenleg a balatonvilágosi központban zajlanak a további fejlesztések, valamint a sorozatgyártásra való előkészítés, hogy néhány hónap múlva a nagyközönség előtt is bemutatkozhasson az electrojet.

A jármű iránt már most nagy az érdeklődés, Ausztráliától-Norvégiáig, de Kanadából is van már előjegyzés az elektromos jet-skire.

A gyilkos névadó

A narke egy elektromos rája faj megnevezése. Ez egy hihetetlenül összetett és különleges élőlény, amely az Indiai-, illetve a Csendes-óceánban cirkál. Különleges erejét – az elektrosokkot – csak az életéért folytatott játszmákban használja.

Zsákmányát két mellúszójával „körbeöleli” és zsibbasztó mirigyeivel csaknem 200 voltos csapást mér rá. A porcoshalak osztályába tartozik, így a cápákkal is rokonságot tart, hosszuk 50 cm és 1,5 m között változik. A legnagyobbak testsúlya elérheti a 90 kilogrammot.

Borítókép: Réder Ákos tervező a Narke Electrojet prototípusát teszteli Balatonkenesén 2018. április 16-án. A Narke a világ első sorozatgyártásra fejlesztett, elektromos meghajtású jet-skije.

MTI Fotó: Kovács Tamás