Trianon az erdészeket is sokkolta

A Plymouth Egyetem egyik kutatása azt kívánta pontosan meghatározni, hogyan változtak Európa természetes erdei az elmúlt 11 ezer évben. Több mint ezer helyszínről vett pollenminták elemzéséből megállapították, hogy egykor Közép- és Észak-Európa több mint kétharmadát fák borították – írja a Vasárnap Reggel. Napjainkban ez egyharmadra csökkent, bár több nyugati és partvidéki régióban, köztük az Egyesült Királyságban és Írországban a csökkenés mértéke jóval nagyobb volt, az erdővel fedett területek kiterjedése tíz százalék alá esett, ami soha nem volt ilyen kevés.

Két-háromszáz éve még szó szerint erdőirtás zajlott

„Magyarországon, a legnagyobb mértékben az 1700- és 1800-as években csökkent az erdőterületek aránya – mondta Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója. – Az akkori társadalmi és gazdasági – jobbágyfelszabadítás, népességrobbanás, élelmiszerkonjunktúra- változások hozták azt magukkal, hogy az erdők kárára hirtelen szükség volt a termőföldek jelentős növelésére. Ebben az időszakban valóban erdőirtásról beszélhetünk, szemben a mai, megfontolt és az újratelepítés vagy felújítás kötelezettségét is magában hordozó hasznosítással. A fenntartható erdőgazdálkodás kereteinek kidolgozásáig, erdeink legalább háromnegyedét veszítettük el.”

Hazánk Trianon után érte el erdőterületi minimumát az országrészek elcsatolása okán. 84 százalékát veszítettük el az erdeinknek, azon belül is a legjobb erdőink kerültek a szomszédos országokba,

az erdősültség 26 százalékról, 12 százalékra csökkent: mindössze, 1,1 millió hektár erdőnk maradt. Ezt követően több erdőtelepítési program indult. A világháború után, a rendszerváltásig, 600 ezer hektár új erdő létesült. Ezt követően további 200 ezer hektár, amely már csaknem kizárólag magánbefektetésként valósult meg különböző támogatások hatására, így ma, közel 2 millió hektár erdőnk van és az erdősültség meghaladja a 20 százalékot.

Erdőt telepíteni vagy újratelepíteni nem olcsó, kockázatos, ráadásul visszafordíthatatlan állapot.

Ha egy termőföldből ugyanis erdő lesz, ahhoz komoly támogatást nyújt az állam, cserébe viszont azt a területet már nem lehet kivonni az erdőművelésből. Mivel azonban jelenleg több olyan alternatív földhasznosítási mód van, ami után többféle területalapú támogatást igénybe lehet venni, inkább más módszerekkel hasznosítják a gyenge adottságú földeket. Ez az oka annak, hogy az elmúlt két évben a korábbi erdőtelepítési szándék megtorpant. Míg eddig egy-egy kiugró évben akár 20 ezer hektár új erdőt létesítettek a magángazdálkodók, 2015 óta csak alig néhány százat.

Az egészségünknek is jót tesz

A gazdasági szempontok mellett – tüzelőanyag, építőanyag –

arról sem szabad megfelejtkezni, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésében jelentős szerep hárul az erdőkre.

A fás területek szakszerű létesítése és kezelése jelenleg az egyetlen olyan gazdaságos módszer, amely a fák élettevékenységeinek eredményeként képes nagy mennyiségű szén-dioxid elnyelésére, és ennek révén mérsékelni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait.

Alapvető nemzetgazdasági érdek tehát az újratermelhető, környezetbarát faanyag felhasználásának fokozása. Erre adott a lehetőség is: 5-600 ezer olyan gyenge minőségű szántó van Magyarországon, amit nem érdemes jelentős támogatások felhasználásával élelmiszer termelésre hasznosítani, erdőt ellenben lehetne telepíteni rajta. Ezzel a területnagysággal pedig már meg lehetne közelíteni az ideális erdősültségi állapotot. ”

Hozzá kell szoknunk a magyar sztyeppe gondolatához?

A klímaváltozás, az erdőkben már ma is tapasztalható: a fajok elterjedésének változása, a rovar-, vihar- és tűzkárok gyakoriságának és kiterjedésének növekedése, észak-európai erdőállományokban a növedék gyorsulása igazoltan erre vezethető vissza. A hőmérséklet és csapadékviszonyok hosszútávú modellezése alapján a bükkös klíma például hamarosan teljesen eltűnik Magyarországról. 20-40 év múlva pedig ritkulnak majd a zárt erdőtömbök és már az erdőssztyepp, pesszimista becslés szerint pedig a sztyepp klíma fog uralkodni.

Borovics Attila szerint a jövő kulcsa az előrelátás, a meglévő genetikai erőforrások okos használata, az alkalmazkodást segítő szaporítóanyag-választás. Az őshonos fafajainknak már ma a szárazságnak ellenálló, kisebb csapadék mennyiséghez alkalmazkodott származásait telepítik, amit Bulgáriából, Olaszországból, Szerbiából, Romániából szereznek be. Az erdészek ugyanis száz éves termelési ciklusokban gondolkoznak, tehát kell, hogy előre tervezzenek.

Borítókép: Jospierto/Shutterstock