2018.03.13. 15:15
Gyakrabban költöznek a cápák, veszélyesebb lehet a strandolás
Tudósok kiszámították, hány fokos vízben a legaktívabbak az állatok.
Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is.
A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat.
A tigriscápa „csak” a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után.
A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22 Celsius-fokos vízben található, ebben a legaktívabbak a tanulmány szerint. Egy-két fokos vízhőmérséklet-változás már a populáció költözését okozhatja.
„Sydney vizein a téli hónapok alatt alig látni cápát, ám ez megváltozhat” – mondta Nicholas Payne, a belfasti Queen's Egyetem és a Roehamponi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
A világ egyes vidékein a kormányok különböző intézkedésekkel igyekeznek megvédeni a parti vizek szörföseit és fürdőzőit, van, ahol ritkítják a cápák számát, ami állatvédők tiltakozását váltotta ki.
A cápák mozgásának, szokásainak jobb megismerése a cápatámadások elhárításának jobb stratégiáihoz vezethet.
A kutatók most évtizedek tigriscápafogásait tanulmányozták Ausztrália keleti partjainál, hogy képet kapjanak arról, merre van belőlük a legtöbb. Ezután érzékelőt erősítettek néhány, a Hawaii-közeli vizekben élő cápához. A műszer mérte a víz hőmérsékletét, az egyedek mozgását, és úszási sebességét.
„Így mérhettük, milyen vízhőmérséklet mellett a legaktívabbak a cápák” – mondta Payne.
Ugyan nem valószínű, hogy tigriscápák tömegei változtatnak élőhelyet a globális felmelegedéssel, az állatok eloszlása mégis változhat
– írták a tanulmányban.
A klímaváltozás miatti aggodalmak olyan kutatásokhoz vezettek, amelyek az állatok alkalmazkodását vizsgálják. Úgy tűnik, a tenger élővilága gyorsabban adaptálódik a globális felmelegedéshez, mint a szárazföldeké.
Borítókép: Valeri Potapova/Shutterstock
