Mindenki kedvence: így gondozzuk a leandert!

A leander származása

A Földközi-tenger mellékén honos Nerium oleander szépségéről és mérgező voltáról már az i. e. 3. században írtak a görög természettudósok. Szétterülő bokrai a mediterrán térségben 3-4 m magas sövényt alkothatnak. Nálunk a leander dézsás egyedei ontják a fehér, rózsaszín vagy sárga virágok tömkelegét.

Igényei

A leander akkor érzi jól magát, ha „feje a tűzben, lába a vízben”. Kevés napfény és száraz talaj esetén előfordul, hogy nem nyílnak ki a bimbói. A hazai klímán a fagyok elől telelőhelyre kell vinni, ezért ahogy beköszönnek az első hidegebb éjszakák, mindenképp vigyük védett helyre, például a garázsba - tanácsolja a Lakáskultúra cikke.

Öntözése

Bőséges locsolást kíván. Egy terebélyes leander hőségben 20 liter vizet is elpárologtat! Levelei “eldobálásával” jelzi, hogy még több vízre van szüksége. A földből kimosódó tápanyagokat hetente pótoljuk tápoldattal vagy vízben oldódó, káliumsúlyos kombinált műtrágyával.

Metszése és szaporítása

Több virágot hoz és szépen bokrosodik a leander, ha tavasszal minden második oldalhajtás kétharmadát, a többinek pedig csak az egyharmadát vágjuk le. A felkopaszodott példányokat erős visszavágással lehet megifjítani.

Egy 10-15 cm-es hajtás vízzel teli üvegben pár hét alatt meggyökeresedik a napon. A dugványt lehetőleg leanderhez és pálmához vagy mediterrán növényekhez való speciális virágföldbe (pl. Compo) ültessük.

Kártevői

Takácsatka, pajzs- és molytetű vagy penészgomba támadása esetén a megfelelő szerekkel végzett permetezéssel előzhetjük meg a lombvesztést.