Gyógymódot találtak a bőrproblémákra a delfinek (videó)

Az emberekhez hasonlóan a delfineknek is vannak bőrproblémáik, de ők megoldják maguk, gyógyító korallokhoz dörgölőznek – olvasható az Orgio cikkében.

Nem mindennapi látvány, amikor az indiai Csendes-óceán palackorrú delfinjei szép fegyelmezetten, fejtől farokig egymás után sorban állnak, és türelmesen várják a bejutást a korall-klinikára. Ezek a delfinek ugyanis, ha bőrproblémájuk akad, a korallokhoz dörgölik magukat. Az iScience online folyóiratban frissen megjelent kutatás arról számol be, hogy a korallok csakugyan gyógyító hatással bírnak, így a delfinek nem alaptalanul remélnek enyhülést a tengeri gerinctelenekkel való érintkezéstől.

A cikk megosztott vezető szerzője, Angela Ziltener, a Zürichi Egyetem ökológusa először 13 évvel ezelőtt, a Vörös-tenger északi medencéjében, Egyiptom partjainál figyelte meg, ahogy a delfinek korallokhoz dörgölőznek. Csoportjával együtt megállapították, hogy a delfinek megválogatják, melyik fajta korallhoz dörgölik magukat, és szerették volna megérteni, miért van ez így.

Sosem láttam ezt a koralldörgölő viselkedést azelőtt. Rögtön világos volt, hogy a delfinek pontosan tudják, melyik korallt akarják használni. Gondoltam, biztosan okuk van rá

– mesélte Angela Ziltener.

A delfinkutatást jobbára a felszínről végzik. Angela Ziltener viszont tapasztalt búvár, így lehetősége van a delfineket egészen közelről megfigyelni. Eltartott egy darabig, amíg a csapat bizalmába férkőzött, de végül sikerrel járt, ami részben annak volt köszönhető, hogy ezek a delfinek hozzászoktak már a búvárokhoz, és nem riadnak meg a búvárpalackból felszálló méretes buborékoktól.

Egyes delfinek, például a dél-egyiptomi Vörös-tenger trópusi delfinjei sokkal ijedősebben reagálnak a buborékokra

– mondta a kutatónő.

Amint a csapat elfogadta őt annyira, hogy rendszeresen látogathatta őket, kollégáival együtt elkezdhették azonosítani azokat a korallokat, amelyekhez a delfinek előszeretettel dörgölőztek. Angela Ziltener és munkatársai bizonyították, azzal, hogy az indiai Csendes-óceáni palackorrú delfinek hozzádörgölik magukat a korallokhoz, ingerlik a korallközösséget alkotó parányi polipokat, amelyek ettől nyálkát bocsátanak ki. A nyálka tulajdonságainak megismeréséhez a csoport mintákat vett a korallokból.

Valóban hatásos a fertőzések ellen a delfinek módszere

A cikk vezető szerzője, Gertrud Mollock, a németországi Justus Liebig Egyetem analitikai vegyésze és élelmiszertudósa kollégáival együtt síkkromatográfiás technikák, felületkötött esszék és nagyfelbontású tömegspektrometria segítségével elemezte a Rumphella aggregata szarukorallok, a Sarcophyton nemzetségbe tartozó bőrkorallok és az Ircinia nemzetségbe tartozó szivacsok mintáit, amelyekben 17 különféle bioaktív metabolitot (köztük baktériumellenes, antioxidáns, hormonális és mérgező hatású vegyületeket) talált.

A bioaktív vegyületek felfedezése után a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a korallok és szivacsok által elválasztott nyálka feltehetőleg szabályozza a delfinek bőrén élő mikrobióta összetételét, így kezeli a fertőzéseket.

Az ismétlődő dörgölőzés révén az aktív anyagcseretermékek érintkezésbe kerülnek a delfinek bőrével. Ezek az anyagcseretermékek segíthetnek a bőrük mikrobiális egyensúlyának fenntartásában, és hasznosak lehetnek a mikrobafertőzések megelőzésében és a kiegészítő kezelésében is

– fejtette ki Gertrud Morlock.

Sokan nem tudják, de ezek a korallzátonyok a delfinek hálószobái és játszóterei is egyben. Gyakran előfordul, hogy egy-egy szundikálás előtt vagy után a delfinek a korallokhoz járulnak dörgölőzni. Olyan ez, mintha gyorsan letusolnának. Tisztálkodnak, mielőtt aludni mennének vagy nekikezdenének a napnak

– fogalmazott Angela Ziltener.

Mióta 2009-ben megkezdte az egyiptomi delfinek kutatását, Ziltener egy aggasztó trendre lett figyelmes.

A turistaipar rengeteg pénzt lapátol be a delfinekkel való úszásból. Sok ember álma az, hogy egyszer delfinekkel úszhasson, ezért kifigyelik, melyik korallzátonyt használják a delfinek, és megzavarják őket, mert sokszor nem tartják be annak szabályait, miként lehet az állatokat felelősségteljes módon megközelíteni

– panaszolta a kutatónő, akit annyira aggaszt a helyzet, hogy megalapította a Dolphin Watch Alliance (Delfinvigyázó Szövetség) nevű szervezetet.

Ez a természetvédelmi csoport információt nyújt a túravezetőknek, a turistáknak és a szélesebb nagyközönségnek arról, miként lehet megközelíteni az állatokat olyan módon, ami biztonságos a delfinek számára. Ezenkívül a szervezet lobbitevékenységet folytat azért, hogy a korallzátonyokat természetvédelmi övezetté alakítsák. Angela Zeltener és csoportja bízik abban, hogy a zátonyok még sokáig kellő biztonságot nyújtanak a delfineknek. Így a kutatók folytatni tudják a dörgölőző viselkedés tanulmányozását is.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)