A legnagyobb felhőkarcolónál is méretesebb űrszikla ér a Föld közelébe kedden (videó)

Egy kilométer átmérőjű aszteroida halad el a Föld mellett kedden – írja a Space.com csillagászati portál cikke nyomán az Origo.

A NASA Sugárhajtású Laboratóriumának számításai szerint a 7482 (1994 PC1) katalógusjelű kisbolygó január 18-án, helyi idő szerint 22 óra 51 perckor fogja megközelíteni a Földet. Becsapódástól (ami minden bizonnyal katasztrofális lenne) mindenesetre nem kell tartani: 

az égitest ötször távolabb lesz tőlünk, mint a Hold 

(a Hold Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer). Az egy kilométer széles aszteroida elhaladásakor másodpercenként 20 kilométert tesz meg.

Az aszteroida vagy kisbolygó kozmikus mértékkel mérve kicsinek számító köves, jeges, vastartalmú égitest, amely a törpebolygónál kisebb. Feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik. A mi Naprendszerünkben nagy részük ellipszis alakú pályán kering a Nap körül.

A csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikk szerint kis égitestet 1994. augusztus 9-én Robert H. McNaught fedezte fel a Siding Spring Obszervatóriumban (Coonabarabran, Ausztrália). Az égitest nem mutatott üstökösaktivitásra utaló jeleket (kóma, csóva), így a kisbolygók közé sorolták, és a (7482) 1994 PC1 jelölést kapta.

Az aszteroidát 1974-ben készült archív felvételeken is megtalálták, illetve később 1997 januárban is megfigyelték a kaliforniai Goldstone-ban működő rádióteleszkóppal radar üzemmódban, így ezek a megfigyelések is segítettek az égitest pályájának lehető legpontosabb meghatározásában.

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az 1994 PC1 kisbolygó ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. Az aszteroida 572,19 nap (1,56 év) alatt kerüli meg a Napot. Pályasíkja 33,4 fokos szöget zár be a Föld pályájának síkjával. Ezek alapján a (7482) 1994 PC1 egy Apollo-típusú földközeli kisbolygó.

A JPL adatai alapján a kisbolygó az utóbbi száz évben 1933. január 17-én közelítette meg legjobban bolygónkat, akkor mintegy 810 ezer kilométerre járt tőlünk.

A földközeli objektum ( Near Earth Object, NEO) olyan aszteroida, üstökös vagy meteoroid, amely 1,3 Csillagászati Egység, azaz 194,5 millió kilométer (1 CSE; Föld-Nap középtávolság, megközelítőleg 149,5 millió kilométer) távolságon belül metszi a földpályát, ezért elvileg fennáll az ütközés veszélye. A földközeli objektumok, vagy földsúroló aszteroidák közül különösen nagy publicitást kapott a 99942 Apophis kisbolygó, amely legközelebb 2029-ben, 2036-ban, illetve 2037-ben veszélyesen megközelítheti a Földet.

A NASA korábban utasítást kapott arra, hogy 2020 végéig találják meg a 140 méternél szélesebb földközeli objektumok 90 százalékát. Habár ezt a célkitűzést továbbra sem sikerült teljesíteni, az űrügynökségnek több olyan teleszkóphálózat is rendelkezésére áll, ami képes kiszűrni a Földre potenciális veszélyt jelentő kisbolygókat.

A NASA szerint habár közelgő becsapódástól nem kell tartani, már tesztelik a különféle bolygóvédelmi rendszereket. Az egyik legígéretesebbnek bizonyuló megoldás a DART (Double Asteroid Redirection Test) névre keresztelt küldetés, amely során egy űreszközt fognak ütköztetni egy aszteroidával, amitől annak pályája módosul.

A DART várhatóan idén szeptemberben éri el célpontját.

Borítókép: Művészi impresszió egy Földet közelítő aszteroidáról / MGA / Science Photo Library via AFP / Mark Garlick