2021.11.29. 10:10
Elmosott az eső egy fejlett korai civilizációt
A szakemberek a cseppkőbarlangokban kereste a magyarázatot, mivel a cseppkövekből rekonstruálni lehet az éghajlati változásokat akár több százezer évre visszamenőleg.
Az Innsbrucki Egyetemen készült tanulmány szerint a kőkorszak kínai Velencéjeként emlegetett Liangcsu-kultúra hirtelen összeomlása rendkívüli monszunesőzés okozta hatalmas áradások miatt következett be. A kelet-kínai Liangcsu-kultúra a fejlett korai kínai civilizáció egy példája volt. A város több mint 5000 évvel ezelőtt már komoly vízgazdálkodási rendszerrel rendelkezett.
Mindeddig vitatott volt, hogy mi okozhatta a hirtelen összeomlását
Christoph Spötl innsbrucki geológus és klímakutató a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányában helyezte új megvilágításba a kérdést.
A phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint Liangcsu maradványai Shanghajtól 160 kilométerre délnyugatra, a Jangce-folyó deltájánál találhatók. Ebben a térségben 5300 évvel ezelőtt egy rendkívül fejlett kultúra virágzott, amelyet a monumentális vízi kultúrák egyik legkorábbi bizonyítékának tekintenek. A fallal körülvett város hajózható csatornák, gátak és víztározók bonyolult rendszerével rendelkezett. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy egész évben jókora mezőgazdasági területeket műveljenek. A fémeket viszont még nem ismerték. Az ásatásokon több ezer bonyolultan megmunkált jáde temetkezési tárgyat találtak.
Liangcsut 2019-ben a világörökség részévé nyilvánították.
A majdnem ezer évig lakott város fejlett civilizációja azonban hirtelen véget ért. Az ásatásokon a fennmaradt romokon vékony agyagréteget találtak, ami arra utalt, hogy a fejlett civilizáció pusztulása és a Jangce-folyó áradásai vagy a Kelet-kínai-tengerből érkező áradások között lehetséges kapcsolat áll fenn. Christoph Spötl kiemelte, hogy ember okozta pusztításra, például háborúra utaló nyomokat nem találtak.
A cseppkövek adtak választ a kérdésekre
A kutató és csoportja a cseppkőbarlangokban kereste a magyarázatot, mivel a cseppkövekből rekonstruálni lehet az éghajlati változásokat akár több százezer évre visszamenőleg. A hsziani Csiao Tong Egytemről az Innsbrucki Egyetemre érkezett geológus vendégkutató Hajvej Csang 2017-ben két barlangból vitt cseppkőmintákat arról a környékről, amelyet a délkelet-ázsiai monszun hasonlóan érintett, mint a Jangce deltáját.
A cseppkövek elemzéséből pedig kiderült, hogy 4345-4324 évvel ezelőtt rendkívül csapadékos időszak volt abban a térségben.
Az Innsbrucki Egyetemen készített szénizotópos vizsgálat, valamint a hsziani egyetemen végzett urán-tórium elemzések alapján rendkívül pontosan tudták megállapítani a rendkívüli esőzések idejét. A hatalmas monszunesőzések valószínűleg olyan súlyos áradásokhoz vezettek a Jangcén és mellékágain, hogy még a jól megépített gátak és csatornák sem tudtak ellenállni a víztömegnek, amely elpusztította Liangcsut, és menekülésre késztette a lakóit.
A nagyon csapadékos éghajlati viszonyok még 300 évig időszakosan fennmaradtak, amint azt a geológusok a barlangi adatokból kimutatták.
Borítóképünk illusztráció
