Ebből mi lesz? Géntechnológiával módosított szúnyogokat engedtek szabadon

Az Oxitec már korábban szabadon bocsátotta a módosított egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) variánsait Brazíliában, a Kajmán-szigeteken, Panamában és Malajziában. A vállalatot a LiveScience online tudományos portál idézi, amely arról számolt be, hogy a rovar a többi szúnyogfajhoz képest kisebb méretű, körülbelül 4-7 milliméteres, színe fekete, a hasi része sötétbarna, vagy fekete, fehér színű lantmintával; fekete lábai jellegzetesen fehéren csíkozottak. Szárnyaik áttetszőek, a velük keltett zaj – ellentétben a többi szúnyoggal – alig hallható.

A nőstény egyiptomi csípőszúnyogok dengue-lázat, zika-vírust, Mayaro vírust, chikungunya-lázat és sárgalázat is terjesztenek.

A génmódosított szúnyogok szabadon engedése azonban lehetőséget kínál a lakosság védelmére, peszticidek használata nélkül. Amikor a módosított kártevők párosodnak a vadon élő nőstény szúnyogokkal, azok nem csak maguk fertőződnek meg, de a halálos gént is továbbadják az utódaiknak.

A gén azonban nem befolyásolja a hímek túlélését, azok ugyanis ártalmatlanok.

A Nature tudományos szaklap szerint az egyiptomi csípőszúnyogok tehetők felelőssé a legtöbb, szúnyogok által terjesztett betegségért Floridában. Április végén a szakemberek hat helyszínen helyeztek ki szúnyogpetékkel teli dobozokat.

A szakemberek számításai szerint a következő 12 hétben körülbelül 12 ezer újonnan kikelt hím szúnyog fog előjönni ezekből. Mindez egyfajta tesztként is szolgál majd:

az Oxitec összegyűjti az adatokat, majd idén újabb 20 millió génmódosított szúnyogot enged szabadon a területen.

Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a géntechnológiával módosított szúnyogoknak milyen hatása lesz a helyi szúnyogokpopulációkra, állatokra vagy általában véve az ökoszisztémára – írja az Origo.