A legendák szerint több átok is ült a Habsburg-családon

A Habsburgok csaknem öt évszázadon keresztül Európa egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családja voltak. A legendák szerint azonban súlyos árat fizettek az idők során ezért: két átok is ült rajtuk – írja a Múltkor.hu.

Hollók, keselyűk és sólymok

Az első történet szerint a család egyik őse – a legtöbb forrásban vagy Gazdag Guntram fia, az altenburgi gróf Lanzelin, vagy az ő fia, Habsburg várának építtetője, Radbot – egy vadászat során egy vadat üldözve távol került kíséretétől a hegyekben. Az egyedül kóborló férfit ekkor különösen agresszív keselyűk támadták meg. Lándzsájával próbálta elhessegetni, illetve leszúrni őket, és néhányat sikerült is elpusztítania, azok azonban rendkívül sokan voltak. Ekkor Istenhez fohászkodott, hogy ne hagyja, hogy a madarak halálra marják. Miután elmondta imáját, egyszerre feltűnt egy nagy csoport meglehetősen nagy méretű holló, amelyek azonnal elkergették a keselyűket.

A Habsburg-ős hálája kifejezéséül a helyszínen építtetett egy tornyot, amelyben fészkelhettek a hollók. A későbbiekben egy rokona vagy leszármazottja – itt ismét különböző változatai léteznek a történetnek – úgy döntött, kibővíti a tornyot egy teljes várrá, az építéssel pedig elüldözte a hollókat – egyes változatok szerint meg is ölt közülük néhányat. Innentől kezdve a legenda szerint hollók jelentek meg a család minden vesztes csatájának helyszínén, de még a Habsburg születésű Marie Antionette francia királyné kivégzésekor is, arra utalva, hogy a hollókkal szembeni sértés miatt bűnhődtek ezekben az esetekben a Habsburgok.

A legendának további változatai is ismertek, amelyekben nem hollók, hanem ragadozó madarak üldözik el a keselyűket, a megépülő torony pedig, amelyet várrá bővítenek, maga Habsburg vára – utalva a népszerű etimológiai magyarázatra, mely szerint a vár eredeti neve Habichtsburg, azaz héjavár volt (ez korántsem biztos, tekintve, hogy a korabeli német nyelven a hab vagy hap szó gázlót jelentett, és a vár az Aar folyó egyik átkelőhelyének közelében épült). A történet e változatai szerint a baljós madarak, amelyek megjelennek a család gyászos pillanataiban, nem hollók, hanem vörös vércsék – a faj német neve Turmfalke, azaz szó szerinti fordításban toronysólyom

A vértanúk bosszúja

A második átoklegenda az 1848-1849-es magyar szabadságharchoz, illetve az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzéséhez kapcsolódik. Eszerint a kivégzett Batthyány felesége, Zichy Antónia elkeseredésében a következőképpen átkozta meg az uralkodót, Ferenc Józsefet: Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!

Az átokhoz aztán az uralkodói családot érő számos tragédiát köti a legenda – egyben összekapcsolja őket azzal a népszerű korabeli hiedelemmel (amely gyakran Batthyányné átkától függetlenül is megjelenik), miszerint Ferenc József családjának a 13 vértanúért saját körükből kell 13 emberrel lakolnia. Utólag visszatekintve a legtöbb magyarázat az alábbi családi tragédiákat sorolja fel:

1. Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet első gyermeke, Zsófia hercegnő 1857. május 29-én, mindössze két éves korában meghalt tífuszban.

2. 1867 májusában Habsburg-Tescheni Albert főherceg lánya, Matild főhercegnő egy szerencsétlen baleset következtében (apja elől a háta mögé rejtette a kezében lévő cigarettát, amely meggyújtotta ruháját) súlyos égési sérüléseket szenvedett, amelyekbe június 6-án – mindössze 18 évesen – belehalt.

3. 1867. június 19-én a mexikói Querétaróban kivégezték a mexikói Habsburg császárt, Ferenc József öccsét, I. Miksát.

4. Miksa kivégzésének hírére felesége, Sarolta mentálisan összeomlott, és élete végéig visszavonultan élt.

5. 1889. január 30-án az uralkodói pár elsőszülött fiát, a 30 éves Rudolf trónörököst holtan találták 17 éves szeretőjével, Maria von Vetserával együtt. A jelek szerint közösen döntöttek az öngyilkosság mellett.

6. 1890. július 12-én eltűnt a tengeren a címeiről lemondott és a családból kivált Habsburg-Toszkánai János Szalvátor főherceg, aki ekkor Johann Orth néven, közrendű feleségével hajózta körbe a világot. Dél-Amerika partjainál, a Horn-fok közelében vihar következtében süllyedhetett el hajójuk.

7. 1894. július 29-én Habsburg-Tescheni Vilmos Ferenc Károly főherceg alsó-ausztriai birtokán halálos lovasbalesetet szenvedett

8. 1895. szeptember 2-án Ferenc József unokatestvére, László főherceg vadászbalesetet szenvedett el (puskatussal próbált leütni egy általa meglőtt vadmacskát, a fegyver azonban elsült, és lövedék fúródott a combjába), melynek komplikációjaként vérmérgezés lépett fel, és szeptember 6-án meghalt.

9. 1897. május 4-én Erzsébet császárné és királyné legkisebb húga, Zsófia Sarolta bajor hercegnő Párizsban, a dominikánusok kórháza számára szervezett jótékonysági rendezvényen kiütött tűzben életét vesztette.

10. 1898. szeptember 10-én Erzsébet császárnét és királynét a Genfi-tó partján, miközben egy hajókirándulásra tartott, egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista leszúrta.

11. 1903 decemberében Klotild főhercegnő, László főherceg húga egyesek szerint mérgezés, mások szerint egy korábbi megfázás következtében mindössze 19 évesen meghalt

12, 13. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia merénylet áldozatai lettek a boszniai Szarajevóban, ami az első világháború kitöréséhez is vezetett.

Gyakran találkozni a történet olyan változatával is, melyben nem Zichy Antónia, hanem Batthyány Lajos édesanyja, Skerlecz Borbála szájából hangzott el az átok, ez azonban igen nehezen elképzelhető, mivel ő 1834-ben elhunyt, így nem érte meg fia kivégzését.

Valódi átok?

Az egyetlen valódi átok azonban, amely a Habsburg-család egyes tagjait érintette, saját szokásuk miatt következett be: a spanyol Habsburgok azon törekvése, hogy tisztán tartsák vérvonalukat, súlyos vérfertőzéshez vezetett, melynek következtében fizikai deformitások gyötörték a spanyol uralkodókat nemzedékeken keresztül – ennek leggyakoribb formája a rendkívül előrenyúló, úgynevezett Habsburg-áll volt, orvosi nevén mandibuláris prognatizmus.

A leghíresebb eset II. Károlyé, aki nem csupán fizikailag, de szellemileg is súlyos fogyatékosságokkal élt, és visszataszító kinézete mellett képtelen volt megtanulni beszélni, vagy akár szilárd táplálékot fogyasztani, és egész életében mások uralkodtak helyette. A halála után elvégzett boncolásról szóló beszámoló szerint szíve összezsugorodott, belei rohadtak voltak, tüdői is károsodottak voltak, feje folyadékkal volt feltelve, továbbá csak egy, megfeketedett heréje volt. Az átok az utosló spanyol Habsburg halálával sem szűnt meg: véres háború kezdődött a megüresedett trónért.

Borítókép és fotók: multkor.hu