Kelet-Ázsiából származik a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának – derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba a felelős – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum eljuttatott közleményében.

A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban megállapították, hogy a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba Kelet-Ázsiából származik.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet a határokon történő szigorú biológiai biztonsági ellenőrzések fontosságára, és felvetik, hogy akár a kedvtelésből tartott kétéltűek nemzetközi forgalmazásának teljes beszüntetésére is szükség lehet a még megmaradt sérülékeny kétéltűfajok megóvása érdekében.

Már az 1990-es évek óta tudjuk, hogy számos kétéltűfaj eltűnéséért ez a gomba a felelős, de ez idáig nem tudtuk lokalizálni pontosan honnan is ered – idézi a közlemény Vörös Juditot, a kutatás magyar résztvevőjét.

A fertőzés egyedről egyedre terjed, és természetbe való kijutása katasztrofális állománypusztulást okozhat egyes fajoknál, míg más fajokat kevésbé érint. A gomba egy kitridiomikózis nevű betegséget okoz, amely az állatok bőrét támadja meg, felborítja a víz- és elektrolitegyensúlyt, és végül szívleálláshoz vezet.

A mostani kutatásban 38 intézmény kutatói gyűjtöttek gombamintákat a világ minden tájáról, majd azokat teljes genomszekvenálásnak vetették alá. Az eredményeket összehasonlították korábban leírt kitridgomba genomokkal, így összesen 234 mintát tudtak elemezni.

Négy fő genetikai vonalat azonosítottak, amelyből három világszerte elterjedt, egy pedig kizárólag a Koreai-félszigeten őshonos fajokról került elő. Ez a koreai gombavonal genetikailag rendkívül változatos, és valószínűleg ez az őse az összes többi genetikai vonalnak.

Noha a kutatók korábban úgy vélték, hogy a globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat több ezer éve alakult ki, a genomelemzés kimutatta, hogy ez nagyjából 50-120 éve történhetett, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.

A tanulmányban a kutatócsoport megemlít egy másik kétéltűekre veszélyes kórokozót, a szalamandraevő kitridgombát (Batrachochytrium salamandrivorans), amely szintén Ázsiából származik, és az európai szalamandra-állományok pusztulását okozza.

A londoni Imperial College kutatója, Matthew Fisher szerint a tanulmányuk üzenete nem csak az, hogy a gyilkos gomba Kelet-Ázsiából származik, hanem, hogy ezzel a világ kitridgomba-változatosságának csak egy apró részét tárták fel. Mint hangsúlyozta: amíg a fertőzött kétéltűek nemzetközi kereskedelme fennáll, folyamatos veszélynek tesszük ki a Földön élő kétéltűeket.

Vörös Judit a Bakony-hegységben gyűjtött mintákkal járult hozzá a kórokozó globális terjedésének feltárásához. Egy, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megvalósult pályázat keretében a múzeum kutatója és munkatársai felmérték a gomba hazai előfordulását és megállapították, hogy az az ország minden régiójában jelen van a kétéltűek bőrén, de egyelőre nem okoz állománycsökkenést.

A magyarországi kétéltűek bőrén talált gomba az egyik széles elterjedésű, és rendkívül virulens változathoz tartozik. A szakemberek szerint éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a magyarországi állományokra, az itt élő 18 kétéltűfaj pusztulásának megakadályozása érdekében.

Borítókép: Illusztráció: A kétéltűek számára kiépített terelőrendszer mentén begyűjtött barna varangy (Bufo bufo) a 2-es számú főút mellett, Hont közelében 2017. március 11-én. Minden tavasszal a föld alatti telelőhelyükről előbújó békák nagy csapatokban indultak szaporodóhelyükre, az Ipoly ártere felé. Természetvédők a békák vándorlási útvonalát keresztező nagy forgalmú főút mentén terelőrendszert készítettek, hogy megóvják a kétéltűeket.

MTI Fotó: Komka Péter