2018.05.11. 10:34
Egy kisebb vagyon került elő a 16. századból
Öt-hatezer darab, az első mérések szerint tizenegy kilogramm lengyel veretű ezüstpénzt találtak egy építési területen. Ez akkoriban körülbelül egy katonaszázad havi zsoldja lehetett.
Nyregyhza, 2010. februr 18. Egy Bthory Zsigmond-tallrt tart a kezben Ulrich Attila trtnsz, a nyregyhzi Jsa Andrs Mzeum munkatrsa. Az rmk az Ulrich Attila leletment trtnsz feltrsa nyomn Kisszekeresen elkerlt remkincs rszt kpezik. Ulrich Attila az elmlt tizent vben bejelentsek nyomn eddig tizenngy remkincset mentett meg a mzeumoknak. MTI Fot: Balzs Attila
Fotó: Balázs Attila
Az érméket a kunmadarasi repülőtér melletti egy-másfél hektárnyi építési telken találta egy helyi vállalkozó – közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze pénteken az MTI-vel.
Polgár Zoltán egyedülállónak nevezte a leleteket:
„Ez olyan, mintha Krakkóban találtak volna egy Szent István pénzeiből álló éremleletet.”
A ritka, építkezés közben előkerült leletek feltehetőleg egy különleges történelmi eseményhez kötődnek, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni – jegyezte meg. Az eddigi vizsgálatok szerint az időben utolsó érme 1578-as, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király verete – mondta. A leletek között a leggyakoribb I. Zsigmond lengyel királyi verete, de Brandenburgi Albert első porosz herceg verete is szerepel a érmék között – fűzte hozzá.
Polgár Zoltán elmondta: a viszonylag jó minőségű ezüstből készült érmék súlya egyenként körülbelül kettő gramm, a félgarasok mérete 2,1-2,2 centiméter, a garasé 2,3-2,4 centiméter. Hozzátette: a kézi erővel vert pénzek nem teljesen egyformák. A régész a lelet értékéről elmondta: a szabad városok korabeli számadáskönyvei alapján körülbelül egy század katona havi zsoldjával volt egyenértékű és a címletek – az aprópénznek számító fél- valamint egész garasok is erre utalnak. Négy ilyen pénzérme egy napi díj volt egy átlagos napi munkáért – árulta el. Polgár Zoltán elmondta: nagyon sok lengyel pénz volt a vizsgált időszakban, mivel Európában a legtöbb ezüstöt Erdélyben és a Felvidéken, tehát a Magyar Királyság területén bányászták, amikor az két részre szakad a török hódítás miatt. Hozzátette: tallérokat, nagy értékű pénzeket verettek, a kis értékű forgalmi pénz verése akkoriban szinte megszűnt, ezért áramlottak be a német és a főleg lengyel pénzek. Polgár Zoltán arról is beszámolt, hogy az ezüstpénzeket restaurálni fogják a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol a közönség is megtekintheti majd az érméket május 26-án, a Régészet Napján.
Borítókép: Egy Báthory Zsigmond-tallért tart a kezében Ulrich Attila történész (egy korábbi lelet darabja). Forrást: MTI / Balázs Attila
