Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik Pakson

A zéró lokális emisszióval és nagyon csekély zajkibocsátással üzemelő, Portugáliában gyártott, háromajtós Toyota–Caetano H2.City Gold típusú buszt a Toyota üzemanyagcellás technológiájával szerelték fel.

Az üzemanyagcella teljesítménye 60 kW, kiegészítve egy beépített (44 kWh kapacitású, LTO) akkumulátort is, így a járművet meghajtó villanymotor 180 kW leadására képes. A belső tér optimalizálása érdekében a hidrogéntartályokat és az üzemanyagcella-köteget a jármű tetején helyezték el. A tartályokban összesen 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A Toyota–Caetano H2.City Gold típus 10,7 vagy 12 méteres változatban elérhető el.

A demonstrációs mintaprojekt magyarországi koordinátora a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a program hazai mobilitási partnere pedig a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A Messer Hungarogáz Kft. technológiai támogatást nyújt, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot biztosítja. A Paksi Közlekedési Kft. üzemelteti a járművet a közösségi közlekedésben.

Az EU finanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában útjára indított társult JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás busz projekt Európában. Célja, hogy előmozdítsa a hidrogén meghajtású buszok kereskedelmi forgalomban hozatalát és a kapcsolódó hidrogén-töltő-infrastruktúra kiépítését. A teljes európai ellátási láncot lefedő Európai Hidrogén Egyesület szintén részt vesz a demonstrációs mintaprojektben.

– Kiemelt célunk, hogy a közösségi közlekedésben csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Ebben nagy szerepe van a – 2021-ben elfogadott, Nemzeti Hidrogénstratégia részét képező – Zöld Busz Programnak, amely részeként a tavalyi februári budapesti demonstrációs mintaprojekt után már második alkalommal vesz részt a közösségi közlekedésben üzemanyag-cellás autóbusz Magyarországon. A hosszútávon az energia tárolására is jó megoldást jelent, ez a jövő egyik hatékony hajtáslánca – hangsúlyozta Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója.

– A hidrogént eddig szinte kizárólag vegyipari, petrolkémiai célokra használtuk, de a jövő közlekedésében is fontos szerepet kap majd. A világ számos fejlett országában e tendencia teret kap, és a közlekedési célú közvetlen hidrogénfelhasználás mellett az energetikában, és az ipar szegmensében kap majd egyre fontosabb szerepet a tiszta hidrogén – reményeink szerint ez Magyarországon is így lesz. A városi közösségi közlekedésben a közeljövő egyik perspektivikus alternatív megoldását jelentik a hidrogén üzemanyag-cellás buszok, vonatok, esetleg üzemanyag-cellás rendszerrel kiegészített trolik, esetleg villamosok. Igazából főleg a nehézgépjárművek így a teherautók vagy éppen hajók, kompok esetében is várjuk az üzemanyag-cellás hajtáslánc elterjedését, de a személyautók esetében is jó esélyek vannak. A buszokra visszatérve ki kell emelni, hogy a hosszú évek óta EU-s projekteknek zajló összességében több tízmillió megtett kilométer, sok tízezer biztonságos hidrogéntankolás történt eddig Európában hidrogénüzemű buszokkal. Most Magyarországon, régiónkban is értékes, közvetlen tapasztalatokat szerezhetünk ezzel a technológiával – tette hozzá Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára.

A hidrogén, mint energiahordozó, kiváló potenciállal rendelkezik a gazdaság számos ágazatának szén-dioxid-mentesítésére, különösen ott, ahol az akkumulátorok műszakilag nem alkalmazhatók hatékonyan, vagy drágább megoldást jelentenek. Az egyik ilyen szektor a városi tömegközlekedés, ahol az üzemanyagcellás buszokban használt hidrogén nagy teljesítményt és jobb komfortérzetet biztosít az utasoknak, üvegházhatást okozó és légszennyező anyagok, részecskék és zaj kibocsátás nélkül.