Sokkal több nőt tudna alkalmazni a hazai infokommunikációs piac

Egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai IT-szakmában, ám még mindig jóval az uniós átlag alatt van az arányuk – derül ki az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért háttérkutatásából. Ennek a legfőbb oka, hogy az informatikai állásokra és képzésekre itthon nem jelentkezik elegendő női munkavállaló – ezen kell a leginkább változtatni.

A sokszínűbb informatikai csapatok gazdasági szempontból is jótékonyan hatnának a hazai vállalatokra, ezért ők már most is szívesen alkalmaznak női digitális szakembereket.

Két, az informatikai munkakörökben valamilyen szempontból hátrányt szenvedő közösség helyzetét vizsgálták meg: az ötvenévesnél idősebbek alkalmazásáról szóló kutatás eredményeit itt, a női digitális szakemberekkel kapcsolatos megállapításokat pedig most teszi közzé a szervezet.

Az Eurostat számai szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül a Cseh Köztársaságot sikerült ezen a téren megelőznünk.

IT-vezetőnek még ritkán, menedzsernek már gyakran választanak nőt.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát: a női informatikai vezetők aránya jelentősen kisebb, mint az EU tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy

az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak nőket.

Szerencsére a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már ma is jóval elfogadottabb a női informatikusok, illetve digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.

„Az, hogy itthon a női informatikusok aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, több szempontból is kedvezőtlen helyzetet okoz. Egyrészt a férfi túlsúly miatt kevésbé diverzek a hazai informatikai csapatok, másrészt ha több nő választaná az informatikai pályát, az segítene mérsékelni a jelentős szakemberhiányt a szektorban, ami így a magyar gazdaság fejlődését is elősegítené Már az is segítene a jelenlegi helyzeten, ha az informatikai szakmákat a diákoknak a lányok számára is vonzó lehetőségként mutatnák be, hiszen a hazai informatikai cégek számára a nők integrálása már nem kihívás, viszont női fejlesztőket találni igen” – mondta el dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Vannak már kedvező jelek az oktatásban

A női digitális szakemberek alkalmazásának alacsony aránya legfőképpen annak az eredménye, hogy a magyar nők egyelőre alacsony arányban vesznek részt informatikai képzésekben. Az Oktatási Hivatal 2019-es adatai szerint 2009 és 2014 között csupán 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett.

Az intenzív, rövid ciklusú informatikai képzésekre szakosodott, úgynevezett bootcamp képzőhelyeken is sikerült eredményeket elérni, az ezeket elvégzők között még magasabb, 25 százalékos a nők aránya az IVSZ 2020-as Bootcamp auditjának eredményei szerint.

Hazánkban az EU-s átlagnál egy

kicsivel már magasabb azon 15 éves nők aránya, akik elképzeléseik szerint 30 éves korukra valamilyen IKT-munkakörben kívánnak dolgozni.

Ez az arány azonban még mindig jelentősen alulmarad az ugyanilyen korú férfiakéhoz képest. A Programozd a jövőd! projekt – amelyben az IVSZ szakmai konzorciumi partnerként vesz részt az ITM és KIFÜ mellett – egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több lány válassza az informatikai pályát.

„10-15 évvel ezelőtt ritkán lehetett női vezetőkkel találkozni az IT-szektorban, inkább a férfiak szakmájának számított: ekkoriban magam is szignifikánsan magasabb elvárásokkal találkoztam pályakezdő nőként a szakmában, pedig rendelkeztem a szükséges informatikai képzettséggel. Ma már más a helyzet, sok vállalat felismerte a női szakértők, vezetők sokoldalúságát, és az általuk egy csapat működéséhez hozzáadott értékeket. Tapasztalataim szerint egyre több fiatal nő választ informatikai szakmát, és sajátít el ennek során speciális tudást, szakmai minősítéseket.

Napjainkban a szakmai csapatok diverzitásának kialakítása, mind a generációkat, mind a nemek arányát tekintve egyre nagyobb fókuszt kap, ma már sok esetben tudatosan választanak női munkavállalókat egy-egy adott pozícióra. Hazai vállalatoknál a cégen belüli női munkavállalók szakmai közösséget alkotnak, értékteremtő szakmai programokat építenek. Így van ez a jelenlegi munkahelyemen is.” – mondta el Neumann-Toró Krisztina, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója.

Túl nagy a bérszakadék a férfi és női informatikusok között

A nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlagnál (18 százalék) itthon magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van – kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben.

Magyarországon belül pedig az IKT-szektorban a második legnagyobb a nemek közti bérszakadék, csupán a tudományos területen magasabb.

Borítóképünk illusztráció