Európa legyengülhet az 5G nélkül

Börje Ekholm szerint félő, hogy a kontinens lemarad Ázsia és az USA mögött az 5G elterjesztésében, márpedig a cég jelentése szerint

az új technológia nélkül nincsen sem hatékonyságnövelés, sem karbonemisszió-csökkentés.

Naponta két és fél órával több időt töltött az átlagos felhasználó a vezetékes és egy órával többet a mobil széles sávú hálózatokon 2020-ban, mint egy évvel korábban – a jelentős különbségről az Ericsson számolt be friss piaci jelentésében. A távközlési, hálózati berendezéseket gyártó svéd vállalat szakértői úgy látják, ez nem következhetett volna be, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek jelentős erőforrásokat a 4G- és az 5G-hálózatok fejlesztésébe, hiszen a széles sávú mobilnet biztosítása feltétele a felhasználás terjedésének.

Azonban mindezzel nem szabad megelégedni Börje Ekholm vezérigazgató szerint, aki a napokban a Financial Timesnak adott interjút – szúrta ki a Hwsw.hu.

A cégvezető a diszfunkcionális kifejezéssel illette az európai távközlési piacot, mert véleménye szerint a túlszabályozottság és a lassú, határozatlan politikai döntéshozatal jellemzi a szabályozási rendszert.

Emiatt például a rádióspektrumok kiosztása itt a leglassabb világszerte, miközben Ázsia és az Amerikai Egyesült Államok jól halad e téren, ezért a hangzatos politikai szólamok ellenére lemaradhat a versenyben Európa. Jelezte: részben a véleménye szerint nem megfelelő szabályozás miatt nem túl vonzó befektetési terület az európai távközlési infrastruktúra.

Márpedig az 5G-technológia fejlesztése nemcsak a technológiai előnyök, hanem az éghajlatváltozás megfékezését célzó intézkedések között is szereppel bírhat – szól a jelentés –, hiszen az ötödik generációs mobilkommunikáció az elődeinél jóval hatékonyabban használja fel a villamos energiát. Az Ericsson meg is mérte az elmúlt néhány hónap során, hogy mennyivel hatékonyabbak az adatátvitel terén az 5G-bázisállomások. A Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint

az 5G adategységenként kilencven százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a 4G.

Emellett a mobilhálózatba kapcsolt intelligens eszközök, a dolgok internete (IoT), valamint a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások számos iparág zöldítéséhez járulhatnak hozzá – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Igaz, az Ericsson számításai rámutattak arra is, hogy a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős. Azonban a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkenéshez járulhat hozzá 2030-ig. Ezt úgy kell értelmezni, hogy

mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, az ott bevezetendő megoldások globális szinten jelentősebb mértékű karbonmegtakarításhoz vezethetnek.

Erre példaként a mezőgazdaságban alkalmazandó, hálózatba kapcsolt szenzorokat említették a jelentésben, de az agráriumot az okos öntözőrendszerek használata a vízfelhasználás csökkentésében is segítheti, a számítások szerint globálisan évente öt százalékkal.

Saját tapasztalata is van a cégnek, miután a texasi üzemét okosgyárrá alakította. A hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén öt százalékkal csökkent a gyár energiafogyasztása és hasonló mértékben a hulladékmennyiség is.

Borítóképünk illusztráció