A robotautók a zalai tesztpályán 250-nel mehetnek

Sőt, a környékbeli M76-ost pedig olyan okosútnak építik, amelyen akár szintén 250 km/órával is lehet majd tesztelni a robotautókat – persze csak akkor, amikor lezárják a forgalom elől – írja az Origo.

A járműiparban az önvezető technológia és az elektromos hajtások térnyerése a fejlesztőket komoly kihívások elé állítja, ugyanis az ilyen rendszereket nem elég a tervezőasztalon megalkotni, azokat fel kell készíteni az életben előforduló váratlan eseményekre is, hogy százszázalékos biztonsággal működjenek.

Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő, autonóm járművek tesztelésre alkalmas, városi úthálózatot is szimuláló infrastruktúra megléte, de ilyen okosváros (smart city) tesztparkok eddig a világon mindössze három helyen, Svédországban, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában létesültek,

vagyis még a világ egyik legnagyobb autógyártó hatalmának, Németországnak sincs hasonlója.

A dinamikai tesztelési lehetőségek is korlátozottak, mert bár a Bosch németországi, boxbergi tesztközpontja a világ élvonalában van, akárcsak a szintén német ATP, vagy az angol MIRA és a spanyol IDIADA, de ezek a pályák a magas áraik ellenére (kb. 200 euró/jármű/óra) általában egész évben tele vannak, másrészt régi koncepciók szerint épültek, nincsenek rajtuk okosváros modulok, vagy csak most kezdik a tervezésüket.

Egyes nagy autógyártóknak ugyan vannak saját tesztpályái, de azok más cégek számára nem elérhetőek, és jellemzően nem olyan nagyok és sokoldalúak, mint a független tesztközpontok.

Ezeket a szempontokat mérlegelve egyre világosabbá vált a 2000-es évek közepén a Magyarországon működő autóipari cégeket tömörítő munkacsoport számára, hogy stratégiai előnyökkel járna hazánk számára egy nívós tesztcentrum létrehozása. Már csak azért is, mert az itthon dolgozó, közel 10 ezer autóipari fejlesztőmérnök a munkaidejének jó részét kénytelen azzal tölteni, hogy az európai vagy távolabbi tesztközpontokba utazzon.

Időben kapcsoltak, és bővítették a terveket

Dr. Hamar Zoltán, a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya műszaki igazgatója a hétfői megnyitón elárulta, hogy az autóipari munkacsoportban 10 éve még csak dinamikai fókuszú pályában gondolkodtak, de aztán 2010 után már egyre nyilvánvalóbbá vált számukra, hogy az önvezető technológia térnyerésére is reagálniuk kell.

Ekkor a komplex autonóm funkciók tesztelésére alkalmas okosváros modullal bővítették az addigra már körvonalazódó, a legszigorúbb iparági sztenderdek szerint megalkotott terveket. Ebben a nehézséget az jelentette, hogy smart city tesztpályára nem igazán voltak korábbi iparági minták vagy előírások, amikre támaszkodni lehetett volna, a munkacsoportot alkotó neves vállalatok lényegében a saját ötleteiket vetették papírra.

Végül 2014-re sikerült a munkacsoportnak meggyőznie a magyar kormányt a 45 milliárd forintos beruházás szükségességéről, az érvelésben a meglévő és jövőbeli gyárak tesztelési igényei és az ország versenyképességének javulása mellett arra a tényre is rávilágítottak, hogy egy gyártókapacitás elköltöztetése 1-2, míg egy fejlesztőközponté 10-15 évbe kerül.

Vagyis, ha az autógyártók összeszerelő üzemei mellett azok fejlesztőközpontjait is sikerül az országba csábítani, akkor hosszú időre biztosítani lehet a hazai autóipar jövőjét és a több mint 100 ezer munkavállaló megélhetését.

Teljes egészében állami finanszírozással, 2017-ben kezdődött az építkezés a Zalaegerszegtől mindössze pár kilométerre lévő, 265 hektáros, nagyjából 2x1,5 km-es területen, ami az életben nagyobb, mint amire a számok alapján gondol az ember. Most adták át a beruházás 21 milliárd forintból megvalósult első ütemét, a befejezés jövő év végére várható.

Mi készült el eddig?

Eddig a 300 fős konferenciatermet magába foglaló fogadóépület, a fejlesztőcégek bázisaként szolgáló technikai épület, továbbá a dinamikai felület, a versenypályákra hasonlító kezelhetőségi pálya, valamint a fékek vizsgálatára alkalmas, nyolc különböző útfelületet imitáló pályaszakasz épült meg, illetve az okosváros első öthektáros területe is, ami a majdani teljes smart city 30 százalékát teszi ki.

A legmagasabb igényeknek is megfelelő, a nagy járműipari cégek igényei szerint kialakított létesítmény a dinamikai fókuszú tesztek mellett tehát az önvezető technológiák vizsgálatára is alkalmas.

Utóbbin nem a jármű fizikai határainak megtapasztalása a cél, hanem az, hogy megtudják, a komplex, többszereplős közlekedési szituációkban hogyan reagál az önvezetést végző mesterséges intelligencia. Ehhez hálózatba kötött, mozgatható bábukkal, táblákkal, közlekedési lámpákkal felszerelt városmodulra van szükség, ahol a járművek egymással, a felhővel, és az infrastruktúrával 5G-s, villámgyors mobilinternet hálózaton keresztül tartják a kapcsolatot.

A házakat homlokzatok fogják imitálni, mint egy filmstúdióban, köztük pedig lesznek alagutak, egyirányú, egy- és többsávos autóutak, parkolók, bicikliutak, körforgalmak, villamossínek, alacsony tapadású felületek, emellett esőztető szakasz és még egy parkolóház is. Vizsgálható lesz például, miként reagálnak a vezető nélküli járművek, ha egy alagútba érve eltűnik a hálózati jel, vagy egy felhőszakadásban 60-70 centiméteres mélységű vízátfolyásba kerül egy elektromos autó.

Kapóra jött, hogy a nagy mobilszolgáltatók is mostanában kezdik el az 5G-s mobilhálózatuk kiépítését az országban. A Magyar Telekom például idén januárban indította el az ország első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszeg belvárosában, s a ZalaZONE területén is 5G-képessé alakították a meglévő adótornyot, hogy a tesztpálya a hálózatba kapcsolt hagyományos és önvezető autók fejlesztésére, tesztelésére is alkalmassá váljon.

A hétfői bemutatón a Magyar Telekom, a T-Systems és az Ericsson az önvezető autók V2V (jármű és jármű közötti) kapcsolatát mutatta be egy helyben előadott előzési és vészfékezési szituáció segítségével, melyekben egy automatizált vezetésre képes Kia Niro és egy Volkswagen Golf kerülgette és követte egymást, emberi beavatkozás nélkül.

Aztán látható volt a BME hallgatói által fejlesztett önvezető Smart is, amely nevéhez hűen az okosparkolást mutatta be. A robotpilóta által vezetett valódi autó mozgását tökéletesen követte valós időben a képernyőn látható virtuális mása.

A Vodafone ugyancsak a megnyitó alkalmából indította el a tesztpályán Magyarország első hálózatába kapcsolt 5G bázisállomását. Kiderült a helyszínen, hogy az 5G-s hálózat mindössze 10 ezredmásodperces késedelmi idejének köszönhetően már megvalósítható az is, hogy valaki egy szobában ülve, szimulátor-kormányt forgatva vezessen egy valódi autót, jelen esetben egy bójákkal kirakott pályán bóklászó elektromos BMW i3-ast.

A technológia szűk keresztmetszete jelenleg még a nagyfelbontású kép valós idejű továbbítása, ami kicsivel több ideig tart, mint a gáz, a fék és a kormány parancsainak lekövetése.

Mi jön még?

A második fázisban (2018-2020) a fél kilométeres autópálya-szakasz, a 2,5 kilométeres országúti modul, valamint a városi környezet bővítése fog elkészülni, a záró szakaszban pedig további járműdinamikai modulok készülnek el, valamint az önvezető technológiai megoldások bővítése következik az addig felhalmozott tapasztalatok alapján.

Az egész tesztcentrumot határoló, háromsávos, 4,4 kilométer hosszú oválpálya egyedülálló lesz a régióban, mivel akár folyamatosan lehet rajta majd körözni akár 200-250 km/órával. Ezen a tesztelés főleg a 920 méteres egyenesekben zajlik majd, a döntött kanyarok azért kellettek, hogy viszonylag kompakt méretű legyen a pálya, és a fordulókban se kelljen lassítani.

Az Indycar versenypályákhoz hasonló oválon nemcsak a járműveket, hanem a kommunikációs hálózatokat is lehet majd nagy sebesség mellett tesztelni.

Olyan próbákat is terveznek, amikor egy konvojban az első, akár ember által irányított kamiont vagy egyéb járművet szorosan követik robotpilóta segítségével a többiek (platooning). A kisebb követési távolság miatt csökken a légellenállás, így jelentősen, akár 20 százalékkal is lehet majd csökkenteni a kamionok fogyasztását, és a gépi irányítás miatt a balesetveszély is minimálisra csökkenhet.

A ZalaZONE komplexitásában is kiemelkedik a világ tesztpályái közül, mert a tesztpályamodulok és a speciális pályaelemek mellett idetelepülő kutatóközpontoknak is helyet ad majd.

Jelenleg már 150 érdeklődő céggel folynak tárgyalások, a nagy autógyárak képviselői sorra érkeznek megtekinteni a pályát, s május végén Jean Todt, az FIA elnöke is személyesen látogat majd Zalaegerszegre, hogy a saját szemével győződjön meg a ZalaZONE-ban rejlő lehetőségekről.

Okosutak a környéken

Nemcsak a kerítésen belüli pályamodulok, hanem a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, 170 milliárd forintból most épülő 2x2 sávos M76-os út bizonyos szakaszai is fel lesznek szerelve 5G-s infrastruktúrával, vagyis okosúttá válnak. A teljesen 2022-re elkészülő úttal az a terv, hogy hétfőn és kedden lezárják majd a forgalom elől, hogy a járműipari cégek teszteket végezhessenek rajta, akár 250 km/órás sebességgel is.

Ezzel párhuzamosan fokozatosan az M1-es és az M7-es autópálya, valamint a Győrt, Szombathelyet és Zalaegerszeget összekötő gyorsforgalmi út által alkotott nagy kört, sőt, a Szlovéniába és Ausztriába (Maribor és Graz irányába) vezető gyorsforgalmi utakat is fel akarják majd szerelni 5G-s kommunikációs infrastruktúrával.

Ez a fejlesztés lehetővé tenné akár a legmagasabb, 5-ös szintű önvezetésre képes autók tesztelését is (ezekben már sem kormány, sem pedál nincs).

A külföldi utak bevonása azért fontos, mert így például azt is meg tudják vizsgálni, hogy hogyan reagál az önvezető autó arra, amikor a határon át kell állnia az egyik mobilszolgáltatóról a másiknak a hálózatára.

Borítóképen: A győri Széchenyi István Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének önvezető tesztautója a ZalaZone Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán (Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)