Rejtélyes dolgot láttak a Tiszából kiemelkedni

– Kajakozom, s ezért a lyukasórámban két napja lementem a partra, megnézni a vizet. Akkor figyeltem fel a folyóból kilátszó faalkotmányra. Mellette a vízben látni lehetett a partból ferdén kiálló hajótest körvonalát is – meséli első benyomását a hajótest felfedezője. A helyszínen annyit lehet látni, hogy az ismeretlen hosszúságú hajótest mélyen benyúlik a partvonal alá, de a hajóorr felismerhető a vízben. – Este az interneten elkezdtem hasonlót keresni, s az általam látott maradványok pontosan megegyeztek a hazai folyókon használt úgynevezett bőgőshajók formájával – folytatja történetét Rigó Gábor. – Édesanyám egyik ismerősén keresztül megkerestük a török kori kutatásairól is ismert dr. Kertész Róbertet, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészét, s tegnap együtt vizsgáltuk meg a roncsot, és ő is megerősítette a feltételezésemet. 

– Tanítványainak megmutatta a leletet?

– Természetesen, és sikerült a tananyaghoz is kötni. Középiskolásokat tanítok, ők olvasták Jókai Az aranyember című regényét. Főhőse, Tímár Mihály hasonló hajóval járta a Dunát, így el tudták képzelni az egykori formáját. Kertész Róbert a helyszínen azt is megállapította, hogy a hajótest tele van iszappal, így jelenleg csak a felszínről elérhető része vizsgálható.

– Tegyük hozzá, hogy jól látszik az orrtőke, aminek a hajó nevét adó, nagybőgő nyakára hasonlító faragott végét már megsemmisítették a jégzajlások – folytatja Kertész Róbert a beszámolót. – A felszín alatt látszik a fedélzet, három bordát is azonosítottunk, benne a hajópalánkot tartó egyik vasszöggel.

A régész azt is elmondta, hogy a hajótestet úgy lehet legjobban megóvni a jövőnek, ha a jelenlegi helyén, a vízben vigyáznak rá.
– Kiemelése után csak olyan eljárással tudnák megőrizni, amire jelenleg nincs fedezet.

A roncs korát ő egyelőre a 18. század második fele és a huszadik század első fele közé teszi, de ebben a kérdésben a faanyagból vett minta kormeghatározása mondja ki majd a döntő szót. Arra ellenben némi szerencsével most is van esély, hogy a hajó elárulja a nevét, amiből többet tudhatunk a múltjáról is.

– Ezeknek a hajóknak az orr-részükön volt a nevük, így némi szerencsével ezt meg tudjuk keresni. A levéltárban pedig valószínűleg megtalálhatóak azok a hajólevelek, ami alapján esetleg azonosítani lehet a korát és egykori tulajdonosát is – zárta mondandóját dr. Kertész Róbert.