SZOLJON

— A protokoll szerinti elvárás az, hogy a vihar kitörése előtt egy órával tudnunk kell róla, hiszen a vízi rendészetet, a katasztrófavédelmet és a vízen tartózkodókat is értesíteni kell — mondta érdeklődésünkre Rázsi András meteorológus.
A Tisza-tónál egyelőre nincs kidolgozott szabályzata a viharjelzésnek. Ennek elkészítése későbbi feladat. Példa
lehet a balatoni, melynek értelmében az első fokú jelzés életbe lépésekor a partot 500 méteren túl elhagyni nem lehet,
a másodfok esetében pedig a tőkesúlyos járművek kivételével senki és semmi sem szállhat vízre.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Minden területnek megvan a saját mikroklímája, melyet ki kell tapasztalni — jelezte Rázsi András meteorológus. Hozzátette: a viharjelzésben három fokozat van: az alap, amikor szélcsendes az idő. Az első fokozat azt jelenti, hogy 1–3 órán belül percenként 12 méter sebességű, erős szél várható. A második fokozat azt üzeni, hogy 1–3 órán belül percenként 17 méternél is gyorsabb, viharos szél keletkezik. Ahogy emelkedik a riasztás foka, úgy változik a villogás frekvenciája.
A poroszlói és az abádszalóki öbölben felállított viharjelzők számítógépes összeköttetésben vannak az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci és debreceni regionális központjával. Innen szabályozzák a villogás ütemét.
A vihar kitörését és pusztítását ma kilométeres pontossággal tudják előre jelezni. Rázsi András megjegyezte: gyakran éri őket az a vád, hogy „pontatlan” volt a riasztás. Ám tízméteres pontossággal nem lehet előre jelezni, a legfontosabb viszont a személy- és vagyonbiztonság.