Tiszapüspökiben mutatták meg a helyi gazdáknak, hogyan juthatnak ki az uniós bürokrácia hálójából

A 82 éves törökszentmiklósi Csőke István 30 éve gazdálkodik, 26 hektáron. Ennyivel kezdte, ennyije van most is. Ma már egyedül műveli földjét, korábban fiai segítették, ők azóta kirepültek. A növénytermesztést krumplival indította, de mára a könnyebben termeszthető fajokra váltott: búzára, árpára, napraforgóra.

– Azt mondtam magamnak, addig csinálom, amíg fel tudok ülni a traktorra. Még fel tudok – árulta el. Mint mondta, amióta háború van, nagy a baj, és az Európai Unió támogatási politikájával sem elégedett.

– Azt mondták, kevesebb lesz az adminisztráció, de hát kétszer annyi lett – jelentette ki. S hogy ez ügyben naprakész maradjon, elment a szomszédos Tiszapüspökiben szerdán tartott agrárfórumra.

Ott viszont ő és mintegy negyven további gazdálkodó nem épp azt hallhatta, hogy egyszerűsödik a támogatási rendszer. Mint Novák Zoltán, vármegyei főfalugazdász-helyettes előadásában kifejtette, 2023 nagy változásokat hozott, a gazdáknak számos új kötelezettsége keletkezett. Változott a területalapú támogatások rendszere is, és temérdek új gyakorlatról is beszámolt. Ami biztos: az Egységes Kérelmeket idén április 10-től június 10-ig lehet benyújtani.

– 2022-ben írták alá a Közös Agrárpolitikát, amelyben kilenc elvet fogalmaztak meg. Ami ebből kiemelten fontos, az a „zöld megállapodás”. Nem örülünk neki, és nem csak mi, magyarok. Nem véletlenül látjuk a gazdák lázadását Európa-szerte – fogalmazott a pályázati rendszer ismertetésekor dr. Barancsi Ágnes szaktanácsadó. A szakember figyelmeztetett: mindenki nagyon figyeljen oda, hogy a biodiverzifikációs elvárásokat teljesítse. További nehézség szerinte, hogy 69 pályázati jogcímet állapítottak meg, vagyis fel kell készíteni a gazdaságokat arra, hogy jó pályázatokat adjanak be. Figyelni kell arra is – mondta –, hogy mivel híre ment, hogy sok pénz érkezik a mezőgazdaságban, hirtelen a földből is pályázatírók nőttek ki. Ezért körültekintően kell adni ilyen jellegű megbízásokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Gazdakörök Szövetsége, Tiszapüspöki önkormányzata szervezésében létrejött fórumon Zsarnóci Csaba, az OTP Agárgazdasági Értékesítési Igazgatóság főosztályvezetője a hitellehetőségekről beszélt.

Értékelésre, helyzetelemzésre, számvetésre kérte a megjelenteket a NAK vármegyei elnöke. Hubai Imre Csaba szerint már látszik a fény az alagút végén, a kormány segítségére számíthatnak a magyar gazdák.

A 2022-es aszály és az olcsó ukrán gabona beáramlását egyszerre kellett elviselni a vármegyei gazdáknak. Mellett ott van az éghajlat-változás és egyre szigorúbbak az uniós szabályozók is – vázolta beszédében a vármegyei közgyűlés elnöke. Hubai Imre szerint ezért is országosan megirigylendő, hogy már közel a huszadik agárfórumot tartották megyében.

Herczeg Zsolt, a térség országgyűlési képviselője elmondta, azért dolgoznak, hogy a vármegyében minél jobb eredményeket érjenek el a gazdálkodók, és hozzájussanak a megfelelő információkhoz.