Százával jelentenek őzgázolásokat a Jászkunságból, de nem ezek a legkiugróbb számok a statisztikában

– Vármegyénkben a fővadfaj az őz, átlagosan évente kétszáz, kétszázharminc regisztrált esetünk van az elütésükből. Akad még vaddisznó, évi egy és öt darab között rögzítjük a számukat – magyarázta a szakember. Hozzátette, szarvas és dámszarvas errefelé ritkán fordul elő, így ezekkel az állatokkal kapcsolatban nincs statisztikájuk.

– A kisebb fajok ritkábban tesznek komoly kárt a járművekben. Ám mezei nyúlból így is regisztráltunk három, négyszáz elütést, valamint fácánt, kétszáz, kétszázötven körüli elütéssel – mondta. 

– Ha már meglátjuk a csillogó szempárt, akkor érdemes lassítani, nem tudjuk felmérni ugyanis mit látunk, milyen reakcióra számíthatunk az állattól. A kihelyezett táblák környékén is érdemes lassabban haladni – figyelmeztet Kasuba András. A szakember azt is kiemelte, az állatok életritmusa és az évszakok változásai miatt is vannak kiemelten „forgalmas” időszakok.

– Az őzek télen például tíz, húsz fős csoportokban is lehetnek, ha egy kiugrik közülük, számos további követheti. Július vége, augusztus eleje a párzási időszak, ilyenkor is gyakori a jelenlétük. A márciusi-áprilisi hónapokban pedig a bakok territóriumfoglalása zajlik, az egymást üldöző egyedek nem figyelik, hogy a zöldben futnak-e épp vagy közúton – mondta a vadászkamara vármegyei titkára. 

A baj sajnos minden igyekezet ellenére is megtörténhet. Ilyenkor érdemes bejelentést tenni az esetről.

– Az első lépés a rendőrség értesítése. A kiérkező kollégák felveszik a kapcsolatot az érintett vadászatra jogosult szervezettel. A vadgazdálkodási tevékenység és a közúton való közlekedés is fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Így egy ilyen esetben a veszélyes üzemek találkozásáról szóló polgári törvénykönyv rendelkezik az eseményről – részletezte Kasuba András. Hozzátette, a gépjármű tulajdonosoknak érdemes szétnézni a kínálatban, ugyanis vannak vadelütésre szóló biztosítások is, amelyek könnyebbé tehetik a károk rendezését. Egy ilyen helyzet persze alapos vizsgálatot kíván.

Először mindig az előbbit vizsgálják. Például azt, hogy az autós túllépte-e a megengedett sebességet, esetleg ittasan vezetett-e. A vadászatra jogosult szervezet részéről pedig, hogy például volt-e a közelben etető, itató, ami közel csalta az úthoz a vadat. Zajlott-e vadászat, aminek folyamán az út felé terelték a vadat. Bár ez utóbbi alapvetően bonyolult ügy, hiszen az állat ugye nem tesz különbséget út és út között – sorolta Kasuba András. 

A rendellenesség esetére példa lehet a jármű meghibásodása. A másik oldal részéről pedig a szakszerűen levezetett vadászaton előfordulhat, hogy a vad ellentétesen fut át és nem várt helyen tör ki.

– Ha sikerült mindent tisztázni, akkor a felróhatóság arányában a másnak okozott kárt kell megtérítenie az üzemben tartónak. Amennyiben egyik oldalról sincs felróhatóság, nincs rendellenesség akkor mindkét fél maga viseli a kárát.

A szakember elmondta, az utóbbi években jelentősen megnövekedett a gépjárművek száma, fejlődtek az úthálózatok is. A vadátjárók sok helyen megoldást jelentenek, de csak kerítéssel és valójában még több kellene belőlük.

Ultrahang segíthet a megelőzésben

Kasuba András elárulta, ő maga is évek óta használ egy ultrahangos vadriasztó készüléket, amely a vadbalesetek elkerülésében kap kiemelkedő szerepet.

– Ez egy hazai eszköz, az ELTE-n fejlesztették. Olyan magas frekvenciájú ultrahangot bocsát ki, amely zavaró, kellemetlen a vad számára, így távol tartja az úttól. Nekem azóta nem volt vadgázolásom, amióta felraktam ezt az autóra. Akár az internetről is beszerezhető tíz és húszezer forint között mozog az ára – részletezte a szakember.