Íme a növény, amely az ideálisnál hetekkel előrébb tart a fejlődésben a Jászkunságban

Összességében elmondható, hogy az elmúlt hónapok időjárása távolról sem volt optimális a szántóföldi növénytermesztés szempontjából. Ezt gazdák mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke is megerősítette. Most esőben reménykednek a gazdák.

A viszonylag soknak tűnő téli csapadék miatt kialakult belvízborítás a tél végén helyenként komoly károkat okozott. A februárban, márciusban és április első felében a megszokottnál melegebb, szárazabb időjárás pedig megzavarta a növények biológiai  és több növényvédelmi problémát is okozott, tudtuk meg Hubai Imre Csabától, a NAK vármegyei elnökétől. 

Már februárban megkezdték a tavaszi fejtrágyázást

– A korán érkezett tavasz, illetve a később szinte kora nyári meleg minden növényre hatással van. Az őszi vetésű szántóföldi növények is előrehaladottabb fejlettségi stádiumban vannak, mint ahogy május elején lenniük kellene. A talajok mélyebb rétegei már decemberben telítődtek nedvességgel, azonban az idei április második feléig mért csapadékösszeg hiányt mutatott, vármegyénkben az elmaradás halmozottan elérte az 50 millimétert – mutatott rá a vármegyei NAK-elnök.

– Február elején már látható jeleit mutatták a gabonák, hogy elfogyott a hozzáférhető tápanyag, sárgállott az állományok egy része. Ennek következtében már több gazdálkodó februárban megkezdte a tavaszi fejtrágyázást, de volt, aki kivárt a megfelelő csapadék reményében. Sajnos nem hullott kellő mennyiségű bemosó csapadék, így a kijuttatott tápanyagok nem hasznosultak megfelelően. Az őszi gabonatáblákat szemlézve sok helyen tapasztalható volt, hogy már február elején sűrű, fejlett gyomállomány alakult ki. Ennek köszönhetően, a megszokottnál sokkal hamarabb, február elején történtek gyomirtó kezelések, azonban a február közepétől kezdődő éjszakai lehűlések következtében csak március utolsó napjaiban tudták folytatni a vegyszerezést a gazdálkodók. Az elmúlt hónapokban a szárazság miatt kialakult válságos helyzeten a két hete lehullott átlagosan 15-20 milliméter körüli csapadék enyhített némiképp, ez mind az őszi vetésű állományokra, de az elvetett tavaszi kultúrák kezdeti fejlődésére is rendkívül jótékony hatással volt – adott helyzetképet a vármegyei NAK-elnök.

Idén korábban hozott kalászt az őszi búza

Mint megtudtuk, az őszi búza tábláinak állapota változó, a tavaszi csapadékhiány ellenére az állományok egy része kalászolni kezdett. A károsítók közül a vetésfehérítő már megjelent, több táblában kellett már védekezni, hogy a lárvák várható számát csökkentsék. Kórokozó szempontjából a csapadékhiány miatt a lisztharmat és a sárgarozsda betegség csak néhol jelent meg, azonban a hűvösebb, csapadékosabb időjárás kedvez az elterjedésének. 

Kalászol az őszi árpa is, ami a többéves tapasztalatok alapján csaknem 3 héttel előzi meg a szokásos időpontot. A kártevők és kórokozók megegyeznek a búzáéval. 

Az őszi káposztarepce már elvirágzott, a becők megjelentek, termőhelyenként változó mennyiségű az oldalágak mennyisége a növényeken. A károsítók miatt többször kellett védekezni, terméskiesés is várható. A bundásbogár, a káposztapoloska és a repcebecő ormányos is megjelent. A növényvédelmi védekezések hatására a fénybogarak okozta kártételi nyomás csökkent. 

A csapadékihiány miatt aszállyal küzdenek a gazdák

– Sajnos minket jelenleg az aszály sújt – nyilatkozta Tugyi Tamás tiszajenői gazda, aki őszi búzát, lucernát, napraforgót és kukoricát nevel, emellett gyümölcsökkel is foglalkozik. – A búzánk elég szép fenológiai állapotban van, bár nem egységes, a kukoricát, napraforgót elvetettük, de még nem sorol. 

Péli Tibor is szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, mint mondta, nála az őszi árpa most a legszebb. Bár a csapadékra ez a kultúra is szomjazik.

A mesterszálláson gazdálkodó Kézsmárk Ferenc is arról számolt be, hogy a két hete hullott 15-20 milliméter csapadék jól jött, a kalászos gabonák felélénkültek. Az április eleji 30 fokos meleg kedvezőtlenül hatott a növényekre, ők április 15-től öntöznek, ahol tudnak, mivel az eső ellenére változatlanul kevés volt a nedvesség a talajban. Az eddig elvetett napraforgója és kukoricája viszont már kikelt.

A szárazság miatt később vetettek

A rendkívül korai kitavaszodás és a csapadékszegény tavaszi időjárás kedvezett a tavaszi talajelőkészítő munkák elvégzéséhez. A tavaszi vetések gyakorlatilag folyamatosak voltak, de a csapadék még mindig nem elégséges a növények megfelelő keléséhez, majd kezdeti fejlődéséhez. A kora nyárias melegben ugyanis a talajok felső rétege hamar és könnyen kiszáradhat. A korábban elvetett kukorica és napraforgó állományok kezdenek sorolni, de a száraz, csapadékmentes időjárás miatt többen kivártak a vetéssel. Emiatt a két legnagyobb vetésterülettel bíró tavaszi kultúra – a kukorica és a napraforgó – vetése több helyen még tart.

A kertészeti kultúrákból a fűszerpaprika, a vöröshagyma, a kapor és a borsó vetése megtörtént, a karfiol, fejes káposzta egy része el van palántálva. A hibridkukorica és csemegekukorica területek sajnos csökkenő tendenciát mutatnak vármegyénkben az elmúlt évekhez viszonyítva. A rizs vetési munkálatai is elkezdődtek.

Képalá:

Tugyi Tamás a Tiszajenőn nemrég tartott búzaszentelésre is vitt búzanövényeiből
Fotó: Nagy Balázs