KépÍrás

2024.02.19. 19:00

Tiszaroff, ahol gyönyörű verset ihletett egy selymes édenkert - galériával

A fotós a környezetet olvassa: tájakat, településeket, tárgyakat, épületeket, formákat, jelenségeket, arcokat, alakokat, mozdulatokat. Az újságíró is. Az egyik fényképezőgéppel dolgozik, a másik klaviatúrával. Az eredmény: ezúttal Tiszaroffon barangolhatnak olvasóink.

Jenei Gyula

Fotó: Mészáros János

Egy régi roffi kert jut az eszembe. Nem jártam sosem abban a kertben, nem is járhattam, nem az én édenem volt. 

Egy versben olvastam róla: „örök nyarat idéz / zöld bársonnyal és kék selyemmel / kitapétázott évszakot // de különlegest rendhagyót / hisz hozzátartoznak az első ibolyák is / az összegereblyézett sárga lomb / a lovas szán álomsuhanása // s a mennyezetig érő karácsonyfát / akadálytalanul befogadják / az édenkert többi fái / a gesztenyék tölgyek platánok // hárman se érnénk át / egyik-másikuk törzsét / ha át tudnánk ölelni még / ha ki nem vágták volna mindet / a háború után / mikor a kúriából gépállomás lett”. 

Rékasy Ildikó írta, egyik kötete címadó verse. Ő Tiszaroffon nőtt fel, vízügyi mérnök édesapja ugyanis a környékbeli birtokosok által fenntartott ármentesítő társulat igazgatója lett a második világháború elején. Egy gyönyörű park közepén álló dzsentri kastélyban volt az igazgatói lakás. Negyvenötben persze minden megváltozott, de a gyerekkor emlékei fél évszázad múltán is versbe íratták magukat.

Ildikó ott kezdte az iskolát, s mesélte, hogy első szerelme Szapáry György gróf úrfi volt (aki az ezredforduló után még washingtoni nagykövetünk, s akinek a dédapja, Szapári Gyula az előző századforduló előtt a Magyar Királyság többszörös minisztere, illetve miniszterelnöke is). A kis gróf Ildikó emlékei szerint szelíd, vékony fiúcska volt, de nem sokat törődött vele, így aztán lett egy másik plátói vonzalma, egy éktelenül rossz, túlkoros cigány fiú, az iskola réme.

Egyébként sok dzsentri gyerek járt akkoriban a tiszaroffi iskolába. A környéken laktak a Waldeck grófok, Atzél báró családja. Tiszaroffot a hét kastély falujának is nevezték. Mára viszont talán csak egy maradt, az viszont gyönyörű, a Borbély-féle.

Valamikor olvastam a Parasztregényt, de azt nem tudtam, vagy nem emlékeztem rá, hogy abban a roffi életet, mindennapokat írta meg Csalog Zsolt.

S most arra gondolok, vajon hányan tudják még Tiszaroffon, ki volt Rékasy Ildikó vagy Csalog Zsolt. Van-e, aki még emlékszik rájuk?

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!